Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában
főbb uradalmi tiszteket (kivételként csupán Hölbling Miksa patikus említhető). A következő csoportban a tisztségviselők második vonalát találjuk (főszolgabírók, ill. tiszttartók, számvevők, adószedők stb.). Az 50-100 forint között fizetők többségét szintén a tisztviselők (alszolgabírák, alügyészek), valamint kis számban az egyéb foglalkozású armalisták (pl.: Turtényi, Hegyi stb.). Utánuk a megye „szegődtetettjei és szolgái" (földmérő, orvosok stb.) és nagyobb számban, az uradalmak alkalmazottai következnek. Az 5-19 forintig fizetők között az uradalmi ispánokon és a tanárokon kívül szép számmal vannak jelen a bérlők (42 fő) és képviseltetik magukat a jegyzők (3) és a postamesterek (4). Az utóbbiak igazi kategóriája - a tanítókkal kibővülve — az utolsó előtti. E csoport kiugróan magas számát — az említetteken kívül — a bérlők adják. Legalul ismét csak a bérlők képezik a többséget (22), de jegyzőt (7) és uradalmi hajdút csakúgy fellelhetünk soraikban, mint elszegényedett nemest. A legkisebb összeget fizetők - Kósa János és Török János 25-25 krajcár - armalisták. 93 A hozzájárulás kulcsának megállapításában - a későbbiekben is - a vármegyei fizetési jegyzék lehet segítségünkre. 94 Az 7800. évi nemesi felkelés hozzájárulási kivetése már eleve számol a vagyoni rétegződéssel és a progresszivitás elvét valósítja meg — ismereteink szerint — elsőként a megye gyakorlatában. A bevezetőben megjelölt jövedelemhatárok és befizetési arányok így alakultak: (A lista szépséghibája, hogy a felkelők kiállítására kötelezett birtokosok nem szerepelnek benne.) A befizetések igazolják, hogy a megyei tisztviselők fizetései általában elmaradtak az uradalmi tisztek javadalmaitól. Míg például a másodalispán 90 Ft-ot, addig az uradalmi prefektusok 120—135 Ft-ot róttak le jövedelmük után, a fő- és alszolgabírák, valamint esküdtek 40, 12 és 9 forintja ellenében a tiszttartók és ügyészek 6-90 forintot fizettek be. Ez utóbbi széles intervallum azt is jelzi, hogy míg a megyei hivatalnokok bérét a tisztség, addig az uradalmi tisztségviselőkét a megállapodás szabta meg, de életkor, tapasztalat, tudás és hűség befolyásolhatta, következésképpen jelentős eltéréseknek lehetünk szemtanúi az egyes uradalmak azonos állású tisztjeinek javadalmazását illetően, így adódik az említett széles skála. Lényeges, hogy az uradalmak nagyságának a fizetésre kevésbé volt meghatározó szerepe, megállapításunk igazolásául néhány uradalmi tiszttartó befizetését közöljük: vajszlói 6, siklósi 15, dárdai 18, bólyi 40, mágocsi 35, bükkösdi Az 1805-ös nemesi felkeléskor a korábbival megegyező volt a megye eljárása. 96 Az 1807. évi országgyűlésen vállalt áldozat — az évi tiszta jövedelem 1/6-ának felajánlása 97 — lehetővé teszi a nemesség és az összes nem úrbéresként élő vagyoni helyzetének feltérképezését. Baranyában e kimutatás sajnálatos módon nem áll rendelkezésünkre. Az országgyűlések törvényei és a megyei határozatok világosan mutatják a nemesség törekvését kötelezettsége mennél szélesebb rétegekre való kiterjesztésére. A hadisegély összeírások lehetővé teszik a szabadok különböző rétegei vagyoni helyzetének vizsgálatát, s ezen túlmenően a nemesség tömeges elszegényedéséről is tanúskodnak. Azt a nemesség anyagi helyzetét kifejezően szemléltető tényt, hogy a nagy több1. 300 Ft alatt 2. 300-500 Ft 3. 500 Ft felett 6% 10% 15%. 9 5 18 Ft.
