Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában

az időszakban lett a megye birtokosa a Bésán, a Melczer, a Sztankovánszky, a Czindery és a Perczel család is. 1728-ig 6, 1742-ig 13-ra emelkedett, 1755-re még kettővel növekedett a birtokosok száma. E réteg jobbára a nagybirtokosokhoz húzott, amiben nem kis szerepe volt a „kegyes adományoknak" és az uradalmak jóvoltából vásárolt birtokoknak. A tekintélyelv érvényesülését a legfőbb közéleti fórumon, jól példázza a megye 1742. évi statútuma recommendatur dominis officialibus . . . nosse enim debent corpus mysticum se esse, in quo non omnes capitt, sed alii manibus, alii pedibus laborare debent..." az az ,, ... a tiszt uraknak . . . tudniuk kell, hogy egy testet alkotnak, amelyben nem mindenki fej, hanem egyesek kéz, mások mint láb szolgálnak . . ."

17 A megyei tisztségeket Baranyában - mivel a 18. század elején egyetlen kétségtelen nemes sem akadt - más megyékből jöttek töltötték be. 1732-ből 28 olyan birtoktalan nemesről tudunk, aki megyei vagy állami szolgálatba lépett.

18 Az 1754/55. évi országos nemesi összeírás csak elnagyolt képet ad a birtokos és csak nemeslevéllel rendelkező nemesek számáról. A megyében kimutatott 74 birtokos, valójában eggyel kevesebb; lényegesebb azonban, hogy döntő többségüket (58 család) a szentkirályi kúrialisták adják. Az armalisták hivatalt vállaló többsége Pécsett él (54 család), de viszonylag magas az uradalmak területén élő, szolgáltatásokra kötelezettek aránya (34 család) is.

19 A megyének a török hódoltság előtt jelentős kisnemessége volt. A 45 faluban élő egytelkes nemesség

20 nagyrészt elpusztult, illetve elmenekült, Egy kis töredék maradt csak a helyén, akik aztán fokozatosan jobbágysorba kényszerültek. Az Újszerzeményi Bizottság előtt pénz vagy bizonyíték híján többségük meg sem tudott jelenni. Akadtak azonban nemesi falvak, továbbá egyes nemesi családok, akik vállalták a küzdelmet ősi jussuk megszerzéséért. A legismertebb és sikerrel megvívott harc Szabadszentkirály,

21 a leghosszabb és csak részeredményeket hozó, több mint 70 éves küzdelem Bicsérd lakosainak nevéhez fűződik. A kisnemesek az említett helységeken kívül jelentősebb számban éltek még: Dinnyeberkiben, Nagyvátyon, Mágocson, Kishajmáson és Karácodfán. Az itt élő nemesi családok váltakozó sikerű harcot folytattak előjogaik érvényesítéséért, illetve elismertetéséért. Mielőtt áttekintenénk az úrbérrendezés időszakának birtokviszonyait, meg kell említenünk, hogy a robotterhek mértéktelen növelése miatti elégedetlenség következményeként Baranyában is széles körű ellenállás bontakozott ki, melynek csúcspontját a - Járó Péter vezette - siklósi jobbágylázadás jelentette.

22 Az események hatása folytán a megye az elsők közé tartozott, ahol az úrbérrendezés'! eljárást megindították.

23 Az úrbéri tabellák összesítései szerint a megye 330 községe 24 birtokos kezén volt.

24 A birtoknagyságok így alakultak: Terület Birtokosok (holdban) világi egyházi kamarai egyéb 101— 500 2 — — — 501— 1 000 — — — — 1 001— 5 000 6 2 — — 5 001—10 000 2 3 — — 10 000 felett 3 3 1 — Az egyházi birtok nagyságrendjén és a birtokok kis számán kívül jól látszik a kisebb világi birtok teljes hiánya a megyében. (Baranyán kívül csupán Fejér és Komárom megyében nem vettek számba 100 holdnál kisebb birtokot).

20