Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején
267 Köblényt pár sorral előbb szintén másképpen írta. 268 Vékény. 209 Egyházaskozár. 270 Szászvár. 271 Császta. 272 Györe és Izmény. 273 Magyarsarlós. 274 Máriakéménd. 275 Szajk. 27(5 Kölked. 277 Geresdlak. 278 Kékesd. 279 Nagypall. 280 Erzsébet. 281 Szilágy. . , . _, . . V t 282 Az 1721. évi Conscriptio Domestica szerint a pécsvaradi uradalomhoz tartozott. Nesőbb is azé maradt. 283 Nagykozár. ' 2S/ ' Bogád. . . , .,, r i,, 285 Szabadszentkirály. Az 1721. évi Conscriptio Domesticaban nemeseknek írjak a talu lakóit. 286 Gerde. 287 Ma Gerde része. 288 Ma Gerde része. 289 Velény. 290 1904-től Magyarszentiván, 1941-ben Vásárosszentgállal egyesült Királyegyhaza neven. 291 1904-től Vásárosszentgál. L. előző jegyzet. 292 Csonkamindszent. 293 Nagyváty. 294 Nagypeterd. 295 1931-ben egyesült Kispeterddel Botykapeterd néven. 296 Katádfa. 297 Szentdénes. 298 Rózsafa. 299 Sumony. 300 Ronádfa 1929-ben Hernádfával egyesült Gyöngyfa néven. 301 Magyarmecske. 302 Magyartelek. 303 Kisasszonyfa. .. . ., ., 304 A Sellyei Kincstári Kerülethez Kákics, Marócsa, Oszró, Samod es Vajszlo Xa !) ozoX \ 1713-ban már Kiscsányt is ott említik, Besencét viszont a többi kincstári falunál soroljak tel. 305 Marócsa. 306 Bogdása. 307 Csányoszró része. 308 Csányoszró része. 309 Luzsok. 310 Kisszentmárton. 311 Nagycsány. 312 Ózdfalu. 313 Bogádmindszent része. 314 Alsóegerszeg, Hegyszentmárton része. 315 Hegyszentmárton. 316 1904-től Tengeri. 317 Monyorósd, Hegyszentmárton része. 318 Görcsöny. 319 Aranyosgadány része. 320 Pázdány. 321 Aranyosgadány része. 322 Pellérd. 323 Kisdér. 324 Babarcszőlős. 325 Bicsérd.
