Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

158 Nagybodolya. 159 Kő. 100 Kisharsány. 161 Nagytótfalu. 162 Egyházasharaszti. 163 Diósviszló. 164 Drávacsehi. 165 Drávapalkonya. 166 Drávaszerdahely. 167 „Occisi: Praedicans cum altero." 168 Rádfalva. 169 Kémes. 170 Vitus. 171 Drávapiski. 172 Tésenfa. 173 Kórós. 174 Drávacsepely. 175 Cun. 170 Drávaszabolcs. 177 Nagyharsány. 178 Lőcs. 179 Darázs. 180 Hercegmárok. 181 Izsép. 182 Dályok. 183 Ma Belvárdgyula része. 184 1700 óta a Batthyány családé. 185 Lothárd. 186 3zo m q iy • i •• 187 1701-ben a bólyi uradalomhoz tartozó Rácz Herenden lakott. Oda Bácskából költözött 1700-ban. Rácz Herend a szabadságharc után nem települt újra. Korábban Diosherendnek is említik a falut. 188 Peterd. 189 Kisherend. 190 Pécsudvard. 191 Mecsekszabolcs. 192 Pécsvárad. 193 Zengővárkony. 194 Mecseknádasd. 195 Hosszúhetény 196 Vasassal együtt Pécs része. 197 Kozármisleny része 198 Kozármisleny része 199 Ma Pécs I. kerületéhez tartozik 200 Szőkéd. 201 Kistótfalu. 202 Garé. 203 Csarnóta. 204 Magyarürög. 205 Fischer, kádármester volt, máskor asztalosnak említik. 200 Ma helynév Cserkút község és a Pécshez tartozó Patacs határában. 207 Kővágószőlős. 203 Kővágótöttős. 209 Más helyen: „Phülep". 210 Reuter Camilla a Bakonya és Hetvehely közti Sásvölgyében gyanítja a helyet, az un. Érszegi réten. {Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához. JPM évkönyve 14-15. 1969-1970. Pécs, 1974. 133-154.). 211 „Manciparunt". 212 Szentlőrinc. 213 Szigetváriaknak. 214 Cserdi. 215 Dinnyeberki.