Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában
és Gyűdön egy háza gazdasággal. 76 Etelkán kívül két fia volt, Sándor és Lajos, mindkettőt a belovári katonaíi iskoláiba küldte. 7 ' Hivatali teendői mellett Hainer tevékenyen bekapcsolódott az 1840 táján a nemzeti eszme felkarolása jegyében felpezsdülő társadalmi és ' kulturális életbe, melynek két fókusza a színház és a kaszinó volt. Már Hainer pozsonyi tartózkodása idején nagy port vert fel a két rivális színház - a német és a magyar — közötti küzdelem. Zöld Sándor írja bizakodva, hogy a „magyar színház jó lábon áll, a németnek kinyitásakor is tömve volt. Lendvay nagy furort csinál, a németnek is vannak nézői, de Lendvayok nincs". A kérdést a megyegyűlés a politika rangjára emelve úgy határozott, hogy a magyar színház támogatására egy épületet kíván biztosítani gyűjtés útján 78 Következő levelében arról tudósítja Hainert, hogy Siskovics elnöklete alatt egy bizottság alakult a magyar színház ügyének támogatására, amelynek tevékenységétől a német színház bukását várják. 79 Értesülése szerint Mihálovits egymaga 50 000 forintot ajánlott fel színházépület építésére. 80 Még a megfontolt Madarász József is megemlíti levélben, hogy ,,a magyar színjátszó társaság nagy hévvel pártoltatik, több jeles tagok, ún. Lendvay, Megyery vendégszerepeltek". 81 Hainer Ignác sem mulasztotta el, hogy a Pesti Hírlapnak írott tudósításában támadja a német színházat. Reméli - írja - minél előbb hasznát vehetik a Mihálovits Imre által ajándékozott dalműgyűjteménynek, akkor talán nemzeti Tháliánk papjai nem szolgáltatnának olyan botrányt, mint amilyet az itteni német színház, amelyet előbb gyenge játékai miatt a nézők kifütyültek, majd a színfalak mögött a színészek kaptak hajba. 82 A színház körüli viharok még 1842ben sem ültek el. A püspök 13 diákot kicsapott az akadémiáról, mert a színházban fütyültek, és Nunkovichéknak, akik nem értettek egyet velük, betörték az ablakait. 83 A Nemzeti Casinoban folyó vidám életről Zöld Sándor tudósítja a pozsonyi országgyűlésen tartózkodó barátját. „Folyó hó (augusztus) 12-én volt a Nemzeti Casino kinyitásí ünnepe, azóta minden szerdán táncmulatság volt és lesz, ahol gondolhatod én és Mundi (Festi Rajmund?) nem kis szerepet játszottunk Eszembe jutott tavalyi experimentumunk, melyet Te, én és Horváth Jancsi véghez vittünk. Most is úgy megy a tánc, némelyeknél még rútabbul - hol összeütődnek a testek, hol ölnyi távolra széledtek egymástól. Contessek, baronesszek voltak jelen, jövőre Batthyány is váratik." 8 '* Maga Hainer a Regélő című lapnak küldött tudósításában részletesen beszámol a casinoban és másutt zajló pécsi társasági életről. A téli mulatságoknak vége, a tavaszi sétányok idejét is lejártuk, a nyári vigalmak fő tárgya zene és tánc. A városban két casino van, a polgári és a nemzeti, ez azonban nem jelent szakadást, csupán több mulatságot. A polgári casinoban minden kedden zene és tánc. A nemzeti casinoban hétfőn harmóniai zene, szerdán pedig csinos kertjében levő nyári szalonban igen látogatott fényes táncvigalom, mely reggelig elhúzódva vetélkedhet bármely középváros legfényesebb farsangi báljával. Csütörtökön az ún. Tarr kertben, a fürdőben és ezer meg ezer helyen zene és tánc. Ide kell még képzelni a diákokat, akik az ország minden részéből a főbb tudományok hallgatására összegyűlnek, példás magaviseletük által mindkét nemű lakosok szívét megnyerve. Az 1842. június 6-án kezdődött vármegyei közgyűlésre számosan összecsődültek a városban. A vendégek között volt Halász József Tolna megyéből, akit a hölgyek megkértek, hogy tanítsa meg nekik a körtáncot, melyről Tolna megyében híres, így is terjesztve a nemzetiséget. Halász József mindennap délután 4-7 óráig próbált a hölgyekkel és férfiakkal, akik június 15-én, a nemzeti kaszinó kertjében és nyári szalonjában mintegy 500 fős vendégsereg előtt mutatták be tudományukat. Hainer nem mulasztja el megjegyezni, hogy a hölgyek egé-
