Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

De úgy látszik még ezt is fokozni lehetett: „Újvidékiek! Átköltözésben levő Bulevárd és Világlap keres Újvidéken megfelelő tisztaságú helyiséget szerkesztőség és kiadóhivatal számára. Ajánlatokat: ,öt koszos fráternek' jeligére kérünk, Pécs, posta-restante." Az „öt koszos fráter" Császár Géza, Lenkei Jenő, Schweitzer Rezső, Polácsi János és Boros (Blumschein) Imre volt. A Fajankó-nak ez sem volt elég. A társaság előfizetési felhívása egy meg nem nevezett lapra így hangzik: ,,Irányunk: a kommunistába ojtott keresztényszocialista anti-filosemita hazafias denuncians irány". Az alpári hangnem eszünkbe juttatja a régi szép időket, amikor sokkal enyhébb csipkelődést is megtoroltak. Gondolunk Mocsáry és Várady Ferenc esetére. A Fajankó meggyőző bizonyíték a polgári újságírás lezüllésére. A harmadik szám címlaprajzán Császár Géza sírva tolja a Fayankó-kése által leszúrt disznóját, a Grimasz-t. Ezután, mint akik ikiadták mérgüket, ellőtték puskaporukat, a további hét oldalt megtöltik bök-verssel, antialkoholista karikatúrával, sületlen viccekkel és kép rejtvén nyel. ízelítőül: „Emelkedik a tej ára. Ez magától értetődik és megbocsájtható. A tehén nem kap elég díjjazást, tehát kevesebbet termel, na már most a gazda felemeli pár koronával tejét. Azután jön a keresztelés, a városi elárusítónál, mely munka szintén költséges." Avagy: „Cigányok egymásközt: Votá te má a kilfelden?— Votám-e? Má votám in azs egés világon. - Na akkor te nagy ur vágy. Mond még, melik Londonország fivárosá? — Melik voná te, há Paris. — Ná csuda, hogy kitánátad." Ezek olvastán nem kell kutatnunk a megszűnés okát. Láthatóan semmi más célja nem volt, mint megvetésük kinyilvánítása Császár és barátai iránt. Strenger Bernát talán azt is be a'karta bizonyítani, van olyan humorista, mint ellenfele. Társaságban szórakoztató, vidám ember lehetett, de nem tudta, hogy ennél több kell egy újság kiadásához. Alighogy kiszenvedett a Fajankó, máris új lantos, csörgősipkás alak lépett a helyébe: A Bolond Istók 1921. januárban jelent meg. Marton István nem változtatta meg a fejléc-figurát, csupán új címet és új szerkesztőtársat keresett hozzá. A lapot Krausz István újságíróval együtt adta 'ki.

89 A címlaprajz a dollár Európa fölötti hatalmát Uncle Sam-öltözetű G ulli vériként ábrázolja. Szöveg: „Most vagy én nőttem meg, vagy pedig itt süllyedt le minden nagyon alacsonyra." A második oldalon egy képzelt riportot közöl a kínai nagykövettel, melynek lényege: a nagykövet megtiszteltetésnek tartja, hogy a Bolond Istóknak nyilatkozhat. Zsidó viccek, színi kritika, a pécsi lánckereskedelem karikatúrája és a kifli mint pékáru - terjedelmének csökkenését illusztráló rajz fél oldalon; ezek töltik meg a 8 oldalt. Hirdetéssel nem foglalkozik, előfizetői felhívást nem közöl. Mint említettük, nem engedélyeztették a szerkesztők. Alkalmi lapnak hinnénk, ha nem volna évfolyam- és füzetszáma. Biztosak vagyunk abban, hogy nem jelent meg többször. Nem árul el semmi célt, irányt, sőt egészséges humor jelét sem mutatja. Marton István bizonyára csak a karikatúrában jeleskedett. Krausz Istvánról pedig azt hisszük, vagy pék volt a családjában, vagy maga volt közélelmezési biztos, de lehet, hogy egyszerűen csak éhezett, mert az említett rajzon kívül három helyen foglalkozik még a lap a pékekkel, a péksüteményekkel. A Bolond Istók is a Fajankó sorsára jutott. Hamarosan mindkettőre a feledés homálya borult. A két „ellenlap" csípéseit a Grimasz észre sem vette. A kor jellemző sajátosságának tartjuk világra jöttüket. Eljutottunk a korszak végére és útközben belepillantottunk minden görbe tükörbe. Némelyik már megvakult, a másik még felszikrázott a keresőlámpa fényében. 21. B. Helytörténetírás 1983/84 321