Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

volt, amelyen a határátlépés, a bolsevizmus elleni együttes küzdelem és végül gazdasági kérdések képezték a megbeszélés tárgyát. A szerb-horvát-szlovén hatóságok részéről Rajics Szvetiszlav Baranyavármegye alispánja, dr. Schetdl Árpád barcsi járási főszolgabíró, Rajics Milán százados, a baranyai helyőrségek parancsnokának megbízottja és Petrovics Nikola baranyai csendőrszázad parancsnok jelentek meg, míg magyar részről Gaál Gaszton, Somogy, Tolna és Baranya meg nem szállott részeinek kormánybiztosa, Svastics Nándor Somogyvármegye főispáni joggal felruházott kormánybiztos helyettese és másak.

7 A szerbek antikommumlsta együttműködési készségét és taktikáját félreismerve a felbátorított helyi reakció és a megszállt területen működő magyar igazságszolgáltatási szervek is kötelességüknek érezték, hogy lesújtsanak a Horthy-rendszer ellenfeleire. 1919. november 29-én a pécsi szociáldemokraták lapjónak, a Munikás-nak ,,Keresztény" című vezércikke támadta az ellenforradalmi rendszert. Ezért a pécsi ügyészség izgatás címén nyomozást rendelt el Gruber Győző, a Munkás felelős szerkesztője, valamint Magyar József és Haraszti Sándor újságírók ellen december 3-ám. 1920. január 22-én pedig a pécsi törvényszék vádtanácsa vádat emelt ellenük. Rajics szerb alispán azonban közbelépett, s az eljárást megakadályozta.

8 Hasonló eset történt az Új Pécsi Élet című hetilap 1919. szeptember 4-i számában „Magyar inkvizíció" címmel megjelent vezércikk miatt. A cikk szerzőjét, az előzetes letartóztatásban levő Friedländer (Éles) Mihályt 1920. március 20-án „osztály elleni izgatás" címén vád alá helyezte a pécsi törvényszék vádtanácsa. A pécsi újságírók szervezete 1920. április 20-án keit levelében a szocialista párt vezetőségének közbenjárását kérte Éles Mihály kiszabadítása érd étkében, akit 30 hónapi börtönre ítéltek. A párt a szerb hatóságokhoz fordult és kérése meghallgatásra talált. A szerb közbelépés nyomán szabadlábra került Éles Mihály ellen az eljárást a horthysták bevonulása után, 1921 novemberében újították fel.

0 Az ellenforradalmi rendszer híveinek reményeit fokozta Moore angol ezredes pécsi látogatása. Moore 1919. november 17-én érkezett Pécsre és az antant-misszió nevében a szerb katonai parancsnoksággal a kiürítésről és Horthy csapatai bevonulásának előkészítéséről tárgyalt.'

0 A szerb hatóságok válaszul november 26-án Villányban, 27-én Pécsett gyűlést szerveztek, melyekre vidékről és Eszékről is különvonaton szállították a résztvevőket. Ugyancsak november 27-én a megye falvainak bíró it Pécsre rendelték és a megszállás fenntartását kérő nyilatkozatot Írattak alá velük.

11 A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kormánya és békedelegációja is erélyesen fellépett a kiürítési tervek ellen. Ennek érdekében személyi változtatásokat hajtottak végre. A pécsi szerb katonai parancsnokot leváltották és egy hónap múlva, december 28-án hasonló sorsa jutott Pandurovics László kormánybiztos főispán is. Utódja a kormánybiztosi funkcióban az eddigi alispán, Rajics Szvetiszlav lett.

1- A személyi változások némileg módosították a szerb taktikát. Az új szerb tisztségviselők határozottabb lépésekre szánták el magukat a pécsi-baranyai munkásmozgalommal való együttműködés érdekében. Ugyanakkor kezdeményezőbbek lettek az ellenkező irányban is. Rajics kormánybiztosi teendőkkel megbízott alispán több ízben tett olyan kijelentést Perr Viktor, a Keresztényszocialista Pécsi Est szerkesztője előtt, hogy bizonyos tájékoztató és iniciatív közléseket óhajtana a magyar kormányhoz juttatni. Arra is utalt, hogy közlései átvételére alkalmasnak tartaná Komócsy István kanonokot, a pécsi keresztényszocialisták ismert vezetőjét.

1:1 A megbeszélésre 1920. január 16-án került sor. Rajics kifejtette, hogy a két nemzet, a magyar és a szerb egymásra vannak utalva és keresniök kellene a kibékülés útját és együtt kellene munkálkodni. Kijelentette, hogy ha ki kellene üríteni Baranyát, akkor „békés megértéssel" adná át az impériumot