Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában

HAINER IGNÁC - A NEMESI ÉRTELMISÉG A REFORM KORI BARANYÁBAN GLÓSZ JÓZSEF A Hainer család, személyesen Hainer Ignác neve nem cseng ismerősen még Baranya megye helytörténetét alaposan ismerők körében sem. Valóban nem játszórtaik olyan szelepet a reformkor és szabadságharc Baranyájában, ami indokolttá tenné — habár kései - felfedezésüket. A család társadalmi-gazdasági helyzetét tekintve a birtoktalan nemesi értelmiséghez sorolható, melynek tagjai csak ritka kivételképpen tudtak a közéletben országos jelentőségre vergődni. A Magyarország történetét a legújabb történelmi kutatások eredményei alapján összegező tíz kötetes monográfia 5. kötete sem tesz említést erről a társadalmi rétegről.

1 Kisnemességen a nemesi jogokkal rendelkező kisbirtokost, jobbágytelken gazdálkodó parasztot, iparost, városi polgárt, sőt cselédet érti.

2 A polgári fejlődés által teremtett szükségletek alapján kialakuló értelmiségen belül pedig nem határolja el egymástól a nemesi, polgári és kispolgári-paraszti eredetű értelmiséget, holott ennek a reformkorban nemcsak a társadalmi tudatot, de a mozgásteret is meghatározó jelentősége volt.

;i A továbbiakban is elsősorban a nem nemesi sorból feltörő értelmiségiek erjesztő, a társadalmi tudat átalakulását serkentő szerepét hangsúlyozza/

1 Nem szentelnek nagyobb figyelmet a nemesi származású értelmiségnek a baranyai helytörténeti munkák sem. Tas Károly' Fényes Elek nyomán a megyei nemesség létszámát 3126-ra teszi. Ezek legnagyobb része vagyontalan, többnyire tisztviselő, gazdatiszt, nyugdíjas katona, parasztnemes. Helyzetüket úgy ítéli meg, hogy részint anyagilag, részint szellemileg nem voltak függetlenek, ezért a nagybirtokosok távollétében a középbirtokos nemesség játszott meghatározó szerepet a megye életében. Tehát a liberális reformok ügye csak úgy számíthatott sikerre a megyében, ha megnyeri ennek a rétegnek a támogatását. A nagybirtok dominanciájával, a köznemességen belül a birtokos réteg gyengeségével és a birtoktalanok nagy arányával magyarázza Németh Béla, hogy Baranya megye a reformkor során mindvégig a konzervatívok egyik fellegvára volt/' Szüts Emil is a középbirtokos nemesség megnyerésében látja a liberálisok sikerének biztosítékát.

7 Vörös Márton pedig - némileg anakronisztikusán — a pécsi városi polgárságban látja az egész megyére kiterjedő hatókörrel a forradalom és szabadságharc baranyai eseményeinek motorját, a nemességet sommásan az ellenforradalom táborába utalva.

8 Mint e rövid áttekintésből is kitűnik, a helytörténetírás eddig kevés figyelmet szentelt a nemesi értelmiségnek. Pedig ez a réteg olyan politikusokat adott az