Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

AZ 1896. ÉVI VÁLASZTÁSOK DÉLKELET-DUNÁNTÚLON (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és a választói névjegyzékek elemzésére) I. rész KOROKNAI ÁKOS A BánHy-kormány és ellenzéke, a választási rendszer megoldatlansága Az egyházpolitikai küzdelmekben elbukott Wekerle miniszterelnök után kormányalakításra br. Bánffy Dezső kapott felhatalmazást Ferenc Józseftől. Az új kormány 1895. január 14-én lépett hivatalba. Még a kormány parlamenti bemutatkozása előtt készítette el. br. Thoroczkay Viktor, későbbi főispán a kormányelnök részére „Program" c. tervezetét, ami Bánffy képviselőházi bemutatkozó beszédének szellemi forrása lett.

1 Ebben foglalta össze azokat az alapelveket, amelyeket az ország politikai vezetésének a századvégen követnie kellett. Thoroczkay keveselte az ún. „nemzeti" politikát, helyette aktív társadalomformálást követelt, ami szakít a régi politikai sablonokkal. A jövőt a „megfontolt haladásban", a régi deák-párti hagyományok folytatásában látta, amelynek szellemében helyreállítandó a kiegyezési alap tisztasága, a mérsékelt liberalizmus, a korona és a nemzet összhangja. A régi Deák-párt és a balközép 1875. évi fúziójának tudta be, hogy a 67-es alap megingott. Szerinte a „szélső elemnek" — azaz a balközépnek — a bevonása a kormányzásba azt eredményezte, hogy az alkotmányos súlypont „mind nagyobb centrifugális kihelyezése mutatkozott - logikai szükségként a parlamenti kormányzat lehetővé tétele céljából". Ezért sürgette a kiegyezési alap körüli félreértések tisztázását, a „közjogi alapfejlesztés szofizmája" helyett, annak teljes kiépítését. Thoroczkay ,,Program"-ja így fogalmazott: „Előttünk a magyar államiság eszménye nem egy elvont históriai fogalom, melynek értéke attól függ, hogy miképp szigetelhetjük el minél jobban a társadalom actuális életétől, hanem a polgárok összességének jogos és közvetlen érdekeit reprezentáló öntudatos organizmus. Ebből önként folyik, hogy parlamentarizmusunk egészséges fejlődése érdekében csak kárhoztatnunk keilend azon irányzatokat, melyek a dualisztikus államforma s a hatalmi súlypont felett való szüntelen versengésben azon szokatlan helyzet elé állítanak, hogy nálunk a kormányzat minden ténye elsősorban nem a politikai célszerűség, hanem a jogkérdés szempontjából nyer megvitatást, s a törvényhozás legális critériuma mögött háttérbe szorulnak az egészséges politikai felfogás követelményei." Thoroczkay ezért kitartott a kétkamarás rendszer fenntartása mellett, de felvetette a főrendiházi tagság felfrissítésének gondolatát. Ezt a javaslatát Bánffy azonban éppúgy elvetette, mint a választói jogosultság kiterjesztésére irányulót. Thoroczkay a választói jog kiterjesztését a plurális szavazati rendszer behozatalával, az értelmiség nagyobb mérvű bevonásával szándékozott megoldani a