Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Cseresnyés Ferenc: A közmunka szabályozásának főbb állomásai Baranyában a 19. század második felébein

8 A közmunkát a közigazgatási évre vetették ki, amely november 1-én kezdődött és október 31-én végződött. A Geringer-i rendelethez csatlakozó rendszabály 1. és 20. szakasza igazgatási HJ. közigazgatási évnek fordítja a német Verwaltungsjahr-t, ami ebben megegyezik a költségvetési évvel is. !l Az 1851-es rendelkezés rendszabály része, amely az első polgári szabályozásnak tekinthető a megválthatóságnak megfelelően módosított némileg az adminisztráción. A cs. és kir. szolgabíróknak már július havában el kellett készíteni az illető építő járási tisztekkel egyetértésben a közmunkaösszeírást, és már augusztus elején be kellett küldeni a megyehatósághoz. Lényegében ez maradt a későbbi keret is, bár jelentősége egyre csökkent az adóvá válás folyamatával párhuzamosan. 10 Az 1872-es és az 1887-es összeírások a vonós, vagy igásnapszámot különbontják egyfogatú, ill. kétfogatú igásnapszámra. Az előbbi megváltási értéke fele az utóbbinak. (1 fr. 50 kr.) Az 1853-as összeírásnak, a törvénynek megfelelően (8. §), van egy kedvezmény rovata is. Aki vagy amely község egészében váltja meg éves kötelezettségét, annak már valójában 3/4 részt kellett fizetnie, mert a kedvezmény az összeg 1/4-e volt. 11 1853-ban a községek ezüstforintban fizették a megváltást. Egy forint 60 krajcárral volt egyenlő. 1872-ben név szerint ugyanilyen pénznemben fizettek, ekkor azonban már egy forint 100 krajcárral volt egyenlő. Fontosabb árucsoportok árindexei a Monarchiában (1867-1871: 100) Év Növényi termékek Állati termékek 1848-1852. 67,9 69,0 1858-1862. 89,1 91,3 1867-1871. 100,0 100,0 1872-1876. 112,5 105,0 1877-1881. 104,1 93,4 1882-1886. 94,3 97,3 1887-1891. 84,9 92,7 (Magyarország története 6/2. kötet. 1848-1890. Akad. Kiadó, Bp. 1979.) 932. p. 12 A később létrehozott sellyei járás községein időszakunkban a szentlőrinci és a siklósi járás osztozott. A szigetvári járás Somogy megyéhez tartozott. 13 Dr. Kolta János: Baranya megye és Pécs város népesedése. 1869-1968. Pécs m. jogú Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya. Pécs, 1968. 19. p. " Uo. 28. p. A jogi áttekintéshez a Magyar Törvénytár megfelelő köteteit használtam, ill. a Magyarkoronaországot illető országos törvény- és kormánylap 51. számát. 216. p. Grill Károly, Bp. Franklin Társulat 1896. A megyei anyag bázisát a Baranya megyei Levéltár Közmunka fondja jelentette. (Az 1852/53-as számozatlan, a többi csomónként 1—5-ig számozva, azon belül kronológiai rendben. A levéltár fondjegyzéke három helyen jelöli a tartalmilag egységes anyagot: I. Baranya vármegye adószedőjének iratai (104/c). II. Baranya vármegye Számonkérőszékének iratai (268/e). III. Baranya vármegye Számvevőségének iratai (415/e).