Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

A mór működő iskolaihálózat fenntartásáért és működtetéséért az igazgatási szervek mindent megtettek. Gyakran akkor is biztosították a nemzetiségi oktatást amikor á tanulók létszáma az egyébként szükséges 15 fő alla süllyedt. így érték el sok helyen az oktatás folyamatosságát, a körzeti iskolák utánpótlásának a biztosítását. Nacionalista megnyilvánulást nem találtunk. Az iskalák, igazgatási szervek a szocialista nemzetiségi politika megvalósítását tartatták feladatuknak, bátortalanságot csak néhány helyen észleltünk, igaz, a szülőiknél ezekben a községekben ugyanezt tapasztaltuk. A szülők, a nemzetiségi szövetségek a szocialista társadalomba történő szerves beépülést tartották szem előtt. Részükről a természetes asszimiláció igénye merült fel. Az oktatásigazgatási szervek a nemzeti öntudat éleszt'ésévei és erősítésével inkább a természetes asszimiláció folyamatát lassították, semhogy annak gyorsítására törekedtek volna. A nemzetiségi oktatás színvonala - különösen a vizsgált időszak elején, de még 1960 körül is - nem volt kielégítő. Gondot okozott a személyi és dologi feltételek hiánya, a magára hagyatottság. Jellemző az osztatlan, vagy részben osztott, 1-2 tanerős iskola volt. A pedagógusképzés javulásaival a dologi feltételeik helyben, vagy a körzeti iskolában történő fejlesztésével azonban ezek az iskolák is egyre magasabb színvonalat értek el, a magyar tannyelvű iskolákéval hasonló feltételek közé kerültek. JEGYZETEK 1 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. 2 84/1950. (III. 25.) MT. számú rendelet a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezések alkalmazásainak megszüntetése tárgyában. 20 éves a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Tájékoztató. Budapest, 1975. szeptember 16. Stencilszám: 38. 4 1950. évi I. törvény. •' Az oktatásigazgatási kérdésekről lásd bővebben dr. Hencz Aurél: A művelődési intézmények és a művelődésigazgatás fejlődése 1945-1961. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962. 1954. évi X. törvény. ' 1971. évi I. törvény. 8 Munkánkhoz felhasználtuk Kutas Antal: A Baranya megyében élő nemzetiségek oktatásának és közművelődésének helyzete c. tanulimányát. Megjelent a Baranyai Nemzetiségekről c. tanulmánykötetben 1977-ben. Szerk. Hoóz István 93-103 oldal; valamint Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon c. munkáját. Kossuth Könyvkiadó, 1981. 9 1951. évi 15. számú törvényerejű rendelet a tan kötelezettségről és az általános iskolákról. A végrehajtásról lásd: 1220-34/1951. KM. számú rendelet. (Közoktatási Közlöny IX. 20.) 10 1962. évi 13. számú törvényerejű rendelet a tankötelezettségről. 11 7/1963. (XII. 11.) MM. számú rendelet a tankötelezettségről szóló 1962. évi 13. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról. 13 63/1951. (III. 10.) MT. számú rendelet az általános iskolai tanítóknak a nemzetiségi nyelv és irodailom szakon való továbbképzése tárgyában. 13 Arafó Endre: A pomázi délszláv kollégium megnyitásához. Köznevelés VI. évf. 5. szám. 1950. március 1. 115. old. 14 Nevelésügyi Főosztály nemzetiségi csoportja: Nemzetiségi általános iskoláink új tanéve. Köznevelés. VI. évf. 17. szám, 1950. szeptember 1. 525-526. old. 15 Baranya megye Tanácsa V. B. Oktatási Osztálya (a továbbiakban: BmT) év végi jelentése 1953-54. 23. old. 10 BmT év végi jelentése 1954-55. 45-46. old. 17 Somogy megye Tanácsa V. B. Oktatási Osztálya (a továbbiakban: SmT) 859-1-1/1954. 18 Oktatási Minisztérium Általános iskolai Főosztály Nemzetiségi Osztálya: Útmutató a 39. B. Helytörténetírás 1983/84 601