Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

Újmohácson szerb-horvát nyelvű oktatásra 14 alsó taigozatos, 20 felső tagozatos, német nyelvoktatásra 13 alsó tagozatos és 25 felső tagozatos tanuló jelentkezett.*'

3 Az MSZMP Politikai Bizottsága 1968. szeptember 17-én hozott határozatainak megvalósítására a nemzetiségi kérdést napirendre tűzte az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az 1969. június 10-én tartott együttes üléséin hozott határozat olktatási kérdésekkel is foglalkozott. Feladatul adta Pécs mj. város tanácsa Végrehajtó Bizottságának a délszláv nyelvű általános iskola és diákotthon kultúráit elhelyezése lehetőségének vizsgálatát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi osztálya Óbánya és Hidas községekben a német nemzetiségi oktatás lehetőségének, valamint egy német nemzetiségi körzeti diákotthon szervezési lehetőségének a vizsgálatát kapta feladatul. A határozat értelmében a megyei osztály körlevélben hívta fel a figyelmet a nemzetiségek kultúrájának, anyanyelvének, hagyományainak fokozott ápolására és arra, hoqy a pedagógusokat lehetőleg anyanyelvűiknek megfelelő területen helyezzék el. Beszámoltak arról, hogy az 7969/70-es tanévtől kezdődően megkezdődött a német nemzetiségi nyelv oktatása Óbányán. Hidason a művelődési ház tanfolyam formájában elégíti ki az igényeket. Anyagi feltételek hiányában nem látták lehetőségét a körzeti diákotthon, vagy a hétközi otthon szervezésére Bolyban és Mecseknádasdon, de a feltételeket a IV. ötéves tervben biztosíthatónak tartották.^'

1 Baranya megyei Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztálya az 1970

!

71-es tanév előkészítésére irányelveket adott ki. A korábban kiadott utasítások és irányelvek közül különösen a tanulócsoport bontásra vonatkozó, még érvényben levő 1963-as keltezésű miniszteri utasítás rendelkezéseire hívták fel a figyelmet. A csatlakozó óráikban tanító iskolákban a tanulók elfoglalltsága an 1. és 2. osztályokban heti 3-3 óra, illetőleg 6-6 félóra, a többi osztályban 4-4 óra. Az igazgatók ellenőrzési munkájukhoz kaptak gyakorlati útmutatást. A továbbképzési formák köre bővült. Fő formájává az önképzés vált, melyet a szakfelügyelet irányított és ellenőrzött. Továbbképzési napokat a téli és tavaszi szünetben terveztek rendezni, melyek napirendjére módszertani kérdéseket tűztek, előzetes, kötelező önképzési anyag megjelölésével/

10 A továbbképzési forma az 1971J72-es tanév végén tovább bővült. A német nemzetiségi pedagógusok továbbképzésére az NDK-ban került sor, melynek szakmai célja a beszédkészség és nyelvhelyesség fejlesztése, a szókincs gyarapítása volt. A horvát-szerb nemzetiségi pedagógusok tanfolyam ára Jugoszláviában került sor, melynek célja a szaktárgyi ismeretek, az országra és a népre vonatkozó ismeretek bővítése. A hangsúly itt is a beszédkészségen völt.

66