Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

Visszalépést jelentett Ma/s általános iskolája Igazgatójának kérése, aiki a német anyanyelvi oktatás helyett a mémet nyelv rendikívüli tárgyként történő oktató sónak a lehetőségét kérte. Indokul hozta fel, hogy a tan anyag ban nem lehet az előírt követe!menyeknek megfelelően haladni, mert a tainiulóik anyanyelvüket nem ismerik eléggé. Előfordul, hogy egy-egy olvasmány-tárgyalás alkalmával 60—70 ismeretiem szóval találják magukat szemben, aimii így túlterhelést jelent. Indokul hozta még fel, hogy a gyermekek szülei valamennyien magyar anyanyelvűnek vallják magákat. A megyei művelődésügyi osztály szabályszerű eljárásra utasította az igazgatót: a szülő véleményét szülői értekezleten kérje (ki, melyet a helyi párt és tanácsi szervek is hagyjanak jóvá és kérelmét ezután terjesztheti a mimisztéiiiumba az engedély megadására.'

1 Az ügy további sorsáról nincs tudomásunk. A nemzetiségi iskolahálózat kialakítását a Baranya megyei művelődésügyi osztály is megoldottnak tekinthette, mert a tanév végén esedékes jelentésében erre a feladatra már nem tértek ki. Irattári forrásunk az 1960;61-es tanévtől kezdődően csak Baranya megyére vonatkozóan van, a másik két megyében szervezési kérdésekkel valószínűleg már nem foglalkoztak, a szaikfelügyeleti munkát ugyanis baranyai szakfelügyelők látták el. A német nemzetiségi szakfelügyelő a minisztérium 859-61 1955. KM. számú utasítása alapján újból ismertette a tanulócsoportok kialakítására és bontására vonatkozó szabályokat. Eszerint 15 egy nemzetiségihez tartozó tanuló jelentkezése esetén lehet egy tanulócsoportot alakítani. Kettő vagy több tanulócsoport esetén a tanulócsoport bontás határa a 31-es létszám. Amennyiben az iskola, összlétszámából a jelentkezettek száma eléri a 31-et, úgy az alsó és felső tagozatosok részére külön tanulócsoport alakítandó. Ha az alsó és Felső tagozatos tanulócsoportok külön-külön elérik a 31 -fős létszámot, úgy azokat is ketté lehet bontani. Ezt meghaladó létszámemelkedéskor a 31-es, 46-os, 61-es stb. bontási határ betartásával további tanulócsoportok alakíthatók. Amennyiben a nemzetiségi nyelv oktatására szervezett tanulócsoport nem osztályösszevonás után, hanem egy osztályba járó tanulókból tevődik össze, akkor a 31-es létszámot meghaladó esetben sem kellett a csoportbontást végrehajtani. A rendelkezéseknek megfelelően kérte az igazgatókait, hogy egészítse ki, illetőleg bántsák szét az összevont nyelvoktató cso

portoka

t/'

2 Az 1961 '62-es tanévben csak tanulócsoportok kialakításával kapcsolatos problémák jelentkeztek. A szakfelügyelő Vizsgálati célra bekérte néhány iskola adatát. Szederkényben l-IV. és V—VHl. osztályos tanulócsoport működött 42, illetve 22 tanulóval. Bezedeken egy tanuló csoport működött 31 tanulólétszámmal. Villányban öt tanulócsoportban folyt az oktatás 141 tanulóval. I. osztály 26 tanuló, II. osztály 19, lll-IV. osztály 37, V-VI. osztály 32, VI I

—VI 11. osztály 27 tanuló. Püspöklakon három tanulócsoportban, I —II. 26, lll-IV. 30, V—V

III. 50 tanulót oktattak. Véménden négy tanulócsoport működött: l-ll. 12, lll-IV. 38, V-VI. 41, VI I—

VI 11. 14 fős létszámmal. Öfa/u iskolájában három tanulócsoportban 110 tanulót oktattak. I. és III. o. 36, II. és IV. 32, V—

VIII. 42 tanuló. Hímesházán két csoportban 22 tanulót oktattak. I-IV. 15, V-VIII. 7 fő. Egyházaskozáron két tanulócsoportban 20 tanulót oktattak. lll-IV. 9, V-VIII. 11 fő. Báron egy tanulócsoportban 16 tanulót oktattak. Újpeirén két tanulócsoportban 24 tanulót oktattak. I-IV. és V-VIII. tanulócsoportok működtek. Az eredmény a szakfelügyelőt nem elégítette ki, ezért néhány iskolában csoportösszevonást rendelt el.

53 A már rendszeressé váló továbbképzésre 1962. június 25-27. közötti időben került sor. Központi előadó ismertette a nemzetiségi oktatás időszerű kérdéseit.