Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

A szervezési gyakorlatban már a minőségi javítás kérdései is felvetődtek. Baranyában 1959. április 6—7-ig német és délszláv továbbképzési napokat rendeztek. A német nemzetiségi továbbképzés programjában szerepelt a nemzetiségii oktatás fejlődésének az ismertetése, melyet a minisztérium nemzetiségi osztályainak vezetője, valamint a német nemzetiségi kultúrpolitikánk eredményeinek az ismertetése, melyet a német szövetség főtitkára tartott. Bemutató tanításként a beszélgetési óra anyaga szerepelt — Der Frühling im Wall de —, majd közös bírálat következett. A délszláv nemzetiségi továbbképzés anyaga hasonló volt a németéhez. A központi előadó beszámolóját a délszláv szövetség főtitkárának előadása követte a délszláv kultúrpolitikáink eredményeiről. Bemutató tanításon a „Poljske stetocine" c. olvasmányt tárgyalták/'

2 A mémet nemzetiségi oktatás soron levő aktuális feladatát már a továbbtanulás előkészítése képezte. Baranya megye Tanácsa Művelődésügyi Osztálya felvilágosító munkát kért az érintett iskolák igazgatóitól arra vonatkozóan, hogy a végzős tanulók közül minél többen jelentkezzenek a pécsi Leőwey Klára Gimnázium német tagozataira. A felvilágosító munka során hangsúlyozni javasolta, hogy „Pártunk és kormányunk a nemzetiségek egyenjogúságát biztosítja akkor, amikor lehetővé teszi a különböző nemzetiségi középiskoláikban való továbbtanulást. Az új típusú német gimnázium célkitűzése, tanterve azonos a magyar gimnáziumával." Utalás történt a felső szintű továbbképzésre is. Az osztály a nyelvoktatásban részesülők létszámát tovább kívánta növelni, ugyanakkor azok részére, akik az I. osztályban már tanulták anyanyelvüket, elérendő feladatként kezelte, hogy a későbbiekben is folyamatosan részesülhessenek nyelvoktatásban. Tájékoztatta a nevelőket arról, hogy akik németet tanítanak, német szakos általános iskolai tanári diploma megszerzése céljából kérhetik felvételüket a pécsi Pedagógiai Főiskola német tanszékének levelező tagozatára. Az igazgatóknak fokozottabb óralátogatási kötelezettséget írtaik elő és az ott szerzett tapasztalatukról írásban számoltatták be őket. Időhiány miatt csak az 7959 60-as tanévben tervezték beindítani a német nemzetiségi nyelvoktatást Kisbudméron, Erdösmecskén és Szászváron, miután a szülői értekezleteken elegendő szülő jelentette be igényét.

44 Több intézkedés szabályozta a már működő iskolák belső életét. Tanulócsoportok bontására, illetőleg összevonására ikerült sor. Somberekén az I — IV. és V-VIII. összevont német nemzetiségi tanulócsoportok közül a nagy létszám miatt az alsó tagozatot két csoportra bontatták. Komló-Kenderföldön 6 tanulócsoport kialakítását kérték. Óbányán, Egyházaskozáron és Mokányban az a'só és felső tagozatos csoportok l-VIII. tanulócsoportba összevonását rendelték el a kis létszám miatt. A német nemzetiségi nyelvoktatás mennyiségi fejlesztését kérte Somogy megyében a MNDDSZ-e, megjelölve azokat a községeket, ahol a szervezési feltételek megvalósultak. Kaposfőn a lakosság 70 százalékát németnek tartotta, ahol a szülők kérik a nyelvoktatást. Nágocson 1955-ben már volt elegendő jelentkező, de az igényeket még nem elégítették ki. Lad község lakosságainak 50 százaléka német, itt is van igény, csakúgy, mint Gadácson és Szülőkön. A gyakorlati szervezőmunka során Kaposfőn az 1959. június 21-én tartott szülői értekezleten megjelent 47 alsó tagozatos és 28 felső tagozatos tanuló szülője kérte a német nemzetiségi nyelvoktatás bevezetését. Az elmúlt tanévben vita tárgyát képező Ecseny községben ebben az iskolaévben 24 tanulót a német nyelvi órarend szerint foglalkoztattak.

46 Tolna meaye területén a- minisztérium kezdeményezésére mérték fel az igényeket Kisdorogon. A szülők érdeklődése alapján 41 tanulót vettek számításba.