Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

szentmártoni román tannyelvű iskola bemutatásaikor. Az iskola fennállása (1939) óta még nem volt példa orrai, hogy tanulói a If első tagozatba feljutottak volna. Ebben a tanévben ez sikerült, de a mulasztások száma még mindig nagy. A legnagyobb a hiányzás a délszláv tannyelvű iskoláikban, elsősorban Drávasztárán és Feisőszentmártonban. A délszláv és a román tannyelvű Iskolákban a legnagyobb a lemorzsolódás is, a megyei átlag háromszorosa. A délszláv tannyelvű iskolákat az elnéptelenedés fenyegeti (például a kátölyit), mert a vegyes lakosságú falvakban a magyar tannyelvű iskolák osztottsága korszerűbb. A pécsi központi iskola működését nem tartották megfelelőnek. Okaiként a szülők nem megfelelő anyagi áldozatvállalását említették, de nem tudni, hogy ez a gyermekek beiskolázására vonatkozik-e, vagy az iskolai működési feltételeit akarták velük biztosíttatni. A pedagógus-ellátottság javulásáról, a 'délszláv nevelők szakmai felkészültségének hiányáról számoltak be. Hírt kapunk a német tannyelvű iskolák szervezéséről. A helyi párt és tömegszervezetekkel együtt a szervezőik mindent elkövettek a szülők megnyerésére, de ez nem sikerült. Elsősorban a rossz emlékű Volksbund hatásából (kitelepítés, vagyonelkobzás) ered a szülők félelme. A német nyelv oktatása több iskolában ösztönösen történik. A sztálini nemzetiségi politika „helytelen értei mezesével" a hittan oktatásával hasonlóan kezelik. Célnak a minél kevesebb tanulót tekintették. 'Az iskolaigazgatók általában e kérdéssel keveset foglalkoztak, nyűgnek tekintették, a nevelő órára történő felkészülése sokszor felületes, sematikus. Zűrzavar és bizonytalanság uralkodott a tanmenetek elkészítésében. A következő évre új szakfelügyelőik beállítását tervezték a német anyanyelvű oktatás minőségi javítására és mennyiségi kiterjesztésére. A nyelvoktató iskolahálózatba tervezték bekapcsolni Kaposszekcső, Csikóstöttös, Nagyárpád, Baranyaszentgyörgy, Baranyajenő iskoláit.

16 Somogy megyében erre az időszakra vonatkozó adat alig található. A helyzetet talán jól jellemzi az Oktatási Minisztérium rendelkezésére a nemzetiségi tanerők helyzetének megállapítása céljából készített felmérés eredménye: A megyéből 2 délszláv tanító Baranya megyébe történő helyezését kérte. Nemzetiségi oktatásról nincs tudomásunk.

1

' Tolna megyében a délszláv nemzetiségek közül csak Medinán éltek szerbek, de anyanyelvi oktatásuk, mely a görögkeleti egyház szervezésében follyt. már a tanácsok megalakulása előtt megszűnt. A német nemzetiségi oktatás megkezdésének pontos idejére és az iskolákra pontos adatunk nincs. Előfordulhatott, hogy néhány iskolában ia nyelvoktató munka spontán módon már ekkor elkezdődött. A központi szervezés 1955. május 12-én éledt újjá, amikor az Oktatási Minisz(térium Általános Iskolai Főosztály iNemzetiségi Osztálya útmutatót adott ki a nemzetiségi anyanyelvi óvodák, általános iskolák és középiskolák iskoláztatási munkájához. Elérendő feladatnak a nemzetiségi iskoláztatás kiszélesítését jelölték meg, de nemzetiségi iskolákon még mindig csak a délszláv és a román nyelvű iskolákat értették. Részletesen meghatározták az anyanyelvű iskolák I. osztályába történő beíratáskor aiz igazgatók és a tantestületek feladatát. Lényege, hogy már a beiratkozás előtt az igazgatók kötelességévé tette a tankötelesek, ezen belül a nemzetiségi gyermekek számának megállapítását, annak elérését, hogy a szülők gyermekeiket nemzetiségi iskolába irányítsák. Módszerül a meggyőzést, a párt és a tanácsszervek nemzetiségi tagjainak elsőkénti megnyerését a példaadásra, az óvónők bevonását stb. javasolták. A nevelő testület feladatát a családlátogatás és a helyszíni meggyőzés képezte, melyet a be íratás előtti napokban végeztettek.