Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

A szervezési muka és eredményei A minisztérium szervező munkája az 1949'50-es tanévben - az előző évek aktivitásának kontrasztjaként - megszűnt. A megyei oktatásügyi osztályok iratanyagában szervezésre utaló nyomok nem találhatók. A szakmai folyóiratban, a Köznevelésben sem jelentek meg erre vonatkozó cikkek mintegy öt éven keresztül. Az 1950-ben napvilágot látott két cikk már tükrözi a személyi (kultuszt, a Jugoszláviával való szembenállást. Arató Endre a pomázi délszláv kollégium megnyitásának ismertetése során, tájékoztatást ad a Pest környéki népiskola helyzetéről, a körzeti iskola és a kollégium kialakításának .szükségességéről. Kijelentette, hogy a ,, . . . kultuszkormányzat a Magyar Dolgozóik Pártja vezetésével a lenini-sztálini nemzetiségi politika célkitűzéselit követi". Ez a politika éppúgy biztosítja a népi demokrácia vívmányait a délszláv dolgozóknak, mint a magyaroknak. Vitába száll a szerb és a magyar reakcióval, az általak terjesztett rémhírekkel és győzelemnek tekinti a kollégium benépesülését. Felhívja a figyelmet, hogy a reakció szembe ákairja állítani a magyar népet a délszláv nemzetiségek parasztjaival, munkásaival. Céljuk a szembeállítással, hogy ne öntudatosodjanak, ne legyenek műveltek, ezáltal ne a közös osztályérdekért harcoljanak. A nemzetiségi iskola céjlát ilyen új típusú, szocialista emberek nevelésében látja. Olyan embereket akar nevelni, akik nem hajlandók a túlvilági élet reményébein a földön kizsákmányoltak lenni. Kiemeli a szerb nacionalizmus és sovinizmus fenyegetését, egyforma veszélyességét akár a nemzetiség részéről, akár a vezető nép részéről nyilvánul is meg. A megszervezett iskolákat csak szervezeti formának tekinti, tartalmuk a szocialista kultúra kell bogy legyen, mely formájában nemzeti, de tartalmaiban minden szocializmust építő nép tulajdona, akár magyarul, akár szerbül, szlovákul vagy románul szólal meg. 'Feladatnák tekinti a marxizmus-leninizmus állapján készítendő tankönyvek létrehozását, a tanulmányi* színvonal emelését, 'ifjúsági és nevelői könyvtárak kialakítását, a tanítók szakmaii képzettsége és az iskolai anyag kiszélesítését. A cikk a további mennyiségi szervezésről nem szól, inkább úgy tűnik, a már elért eredményeket védi és ad neki ideológiai hangsúlyt és keretet.

13 A másik írást, talán védekező állásból, már a nevelésügyi főosztály nemzetiségi csoportja jelentette meg az 1950/51-es tanév bevezetéséül, összefoglalják mindazokat az intézkedéseket, a magyar általános iskolákat is érintő hasznos újítást, változtatást, melyet a nemzetiségi iskolák nevelőinek és tanulóinak alkalmazniuk kell. Meghatározták a nemzetiségi iskolák általános elvi alapjait. ,, . . . nemzetiségi iskoláink a sztálini nemzetiségi elvet vannak hivatva a köznevelés terén valóra váltani: tehát fenntartás nélkül biztosítani kívánják minden nemzetiség számára, hogy gyermekei saját anyanyelvükön tanulhassanak, saját anyanyelvi készségüket megfelelően fejleszthessék és anyanyelvükön megszerezhessék mindazt a tudást és műveltséget, amit a szocializmust építő népi demokrácia alkotmánya állampolgárai számára kivétel nélkül hozzáférhetővé tesz. A sztálini nemzetiségi politika azonban nemcsak megadja a jogot az anyanyelvi művelődésre, hanem biztosítja azokat a feltételeket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezzel a joggal élni is tudjanak a nemzetiségi anyanyelvű állampolgárok." Emiatt feladatuknak tekintik a tanulás minél eredményesebbé tételét. Az új tanévre megtörténtek az előkészületek. Elkészültek az új tankönyvek és tájékoztatók, az óraterv, tanterv és útmutatások. A nemzetiségi óratervekben a magyar általános iskolák óratervét vették alapul, csak a nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve a magyar nyelv és irodalom óráit osztották el megfelelően. A nemzetiségi általános iskola I. osztályában a tanuló