Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945)

szerzésére. A támadás azonban korám elakadt, s a magyar hadseregnek új hó­dítás helyett hamarosan az eddigiek 'megvédéséire kellett 'kétségbeesett erőfeszí­téseket tennie. Ilyen körülmények közt nem kerülhetett sor arra, hogy a Szlovákiá­ban kirobbant nagy nemzeti felkelés leverésében való részvétel ürügyén egyide­jűleg észak felé is megpróbálja érvényesíteni ,,a szent korona jogait". A németek­nek egyedül kellett szembeszálln/iuk a szlovákiai felkeléssel, aimelynek dél felől végrehajtott oldalba támadásálhoz azonban magyar területen vonultathatták fel csapataikat. 12j A Szlovák Nemzeti Felkelés a fasiszták megsemmisítését, Csehszlovákia népi demokratikus alapon való helyreállítását, s benne a szlovák nemzet egyenjogú­ságát tűzte zászlajára; a bécsi döntés teljes hatálytalanítását képviselte. A fel­kelők, beleértve a soraikban nagy szóimmal harcoló magyarokat is, ismételten kí­sérletet tettek arra, hogy a felkelést kiterjesszék a Magyarországhoz csatolt •terü­letekre is. A határon átlépő partizánok a lakosság körében a rokonszenv és a támogatás számos megnyilatkozását tapasztalhatták, de lábukat megvetni nem tudták. A honvédség, és egyéb karhatalmi erők, rendőrség, csendőrség, pénzügyőr­ség, levente alakulatok koncentrált elhárító tevékenysége tette ezt lehetetlenné. 120 Miután Horthy az erdélyi kudarc következményei láttám elszánta magát fegy­verszünet kérésére, és Szlovákián keresztül titokban elküldte Moszkvába delegáció­ját, az ott megszabott feltételeket azonban, ti. a németekkei való azonnali és határozott szembefordulást, és a néimet szövetségben elért területi szerzemények­ről való lemondást vonakodva fogadta, ez lehetővé tette a németeknek, hogy a késedelmes és előkészítetlen október 15-i proklamációra utolsó magyarországi ütőkártyájuk kijátszásával, a nyilasok hatalomra juttatásával feleljenek, s Szálasi kinevezését Horthyval írassák alá. 127 A nyilas uralom időszakát illetően valamiféle „nemzetiségpollitikáról" már egyál­talán nem is lehet beszélni; a terror vad tombolása nemzeti különbségre való te­kintet nélkül egyesítette a dolgozókat a felszabadulás vágyában. A Szlovák Nem­zeti Felkelést 1944. október végén még vérbe fojthatták a németek, de a szovjet csapatok előrenyomulásált semmi sem tartóztathatta fel. Kassa és Rozsnyó 1945. januárjában, Érsekújvár és Komárom márciusban érte meg a felszabadulást. Áp­rilis 4-re Pozsony és Magyarország is teljesen felszabadult. A bécsi döntés hatá­lyát veszítette, helyreálltak a korábbi határok. Megindult a fasizmus maradvá­nyainak felszámolása, a népi demokratikus berendezkedés megvalósítása. A ko­rábbi uralkodó rezsimek letűntek, Csehszlovákia és Magyarország, s közelebbről a szlovák és magyar nép kapcsolatai is elvileg új alapokra helyeződtek. A gya­korlatban azonban a csehszlovák uralom alá visszakerült területek magyar lakos­ságát sújtó - a Csehszlovákia felbomlasztásábon való részvétellel és az 1938­1945. közti magyar uralom alatti szlovák sérelmekkel indokolt -, a kollektív fele­lősség hamis elvét alkalmazó 'kitelepítési és egyéb igen súlyos intézkedések még jó ideig akadályozták, hogy ez a kapcsolat zavartalan és gyümölcsöző legyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom