Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

c) A dárdai járásban a segédszolgabíró székhelye a javasolt Hercegszőlős helyett Batina. d) Nemivel kevesebb a megye most kimutatott népessége (figyelembe véve Sellye lakosságát is), és az egyes járásokhoz tartozó községek száma is változott. (A dárdaié eggyel, a pécsié kettővel kevesebb és ezzel a három községgel megnövelték a mohácsi járást.) A tolnai polgári kerület megyéinek járásokra való felosztásának összehasonlítása végett a megyék — legfontosabbnak vélt, és rendelkezésre is álló — adatainak felhasználásával táblázatot állítottam össze az 1850 február végi állapotnak megfelelően. Az 1. sz. táblázat adatsorai alapján a következőket állapíthatjuk meg: a) Baranya járásainak átlagos lakossága és átlagos területe elmarad a másik két megyéjétől, viszont az egy járáshoz tartozó községek átlagos száma itt a legmagasabb. b) A matematikailag kiszámított ,,átlagos járás"-tól legkevésbé a somogyi járások térnek el. Somogyban a járások népessége és területe közötti eltérés elhanyagolható, a községek számából mutatkozó eltérés pedig alacsonyabb, mint a másik két megyében. Ez azt eredményezte, hogy Somogy megye járásainak igazgatása nagyban - egészében azonos feladatot rótt a járásli apparátusra (ha csak az itt feltüntetetteket vesszük figyelembe). Tolnában az eltérések és az ezekből fakadó munkateher-különbségek még jórészt kiegyenlítik egymást. (Csak a dombóvári járás tekinthető kivételnek ez alól.) Baranyában viszont a hegyháti járás mind népességét, mind községei számát, mind pedig területét tekintve jóval meghaladja az átlagot. Területe több mint kétszerese a legkisebb területű pécsi járásnak, községeinek száma kettő és félszer annyi, mint a legkevesebb községgel bíró dárdai járásé, lakossága pedig 1,/5-ével több, mint a legalacsonyabb népességű pécsi járásé. így a hegyháti járás valóban túl nagy a többi baranyai járáshoz képest. A járási székhelyeket állandósítják és a járás valóságos központjává teszik azzal, hogy itt szervezik meg a közigazgatástól elkülönített járásbíróságokat. A járási székhelyekre helyezik az általános közigazgatástól jórészt elkülönült, a pénzügyigazgatás legalsó (járási) szintű szervének felfogható adóhivatalokat és a rend fenntartására létrehozott fegyveres testületek — a csendőrség és a pénzügyőrség - pár tagját. Az említettekkel ellentétes hatása van annak, hogy a segédszolgabíró székhelye nem a járási székhelyen van. Ennek a feudális kori magyar közigazgatásból átvett gyakorlatnak a tovább folytatását indokolttá tették a közlekedési viszonyok, hiszen ily módon - a járást két részre bontva - gyorsabb és hatékonyabb volt a közigazgatási szolgabíró és segédszolgabíró tevékenysége. Az új járások kialakításánál nemzetiségi szempontokat is figyelembe kellett venni. Lássuk ezért a járások lakosságát és ezek nemzetiségek szerint megoszlását:

40