Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész
átalányt javasol, hogy járásaikat — a szegényebb sorsú betegek ingyenes gyógyítása, ragályos betegségek, járványok elszigetelése és a megye egészségügyi állapotáról szóló beszámoló jelentés végett - beutazhassák. A járási bábák a szegény szülőnők ingyenes ellátása mellett a községi bábák szükséges oktatását is végzik évi 150 frt-os fizetésükért. A községi 'bábáik részére — a községek szervezeténök új megállapításáig — biztosítani kívánja a megyefőnök eddigi azon kedvezményüket, hogy 1/4 jobbágytelekig mentesek legyenek minden köztehertől. A megyefőnök a selyemhernyó-tenyésztést elősegíteni javasolja a szegény nép érdekében. Ezért a szedreskerteket és a selyemgombolyító ,,gyárat" — az eddigi gyakorlatnak megfelelően - addig is fenntartani és üzemeltetni kívánja, amíg „az épületek és szerek felett a magas kormány máskép rendelkezend". Ehhez szükségesnek tartja az eddigi két felügyelőt évi 100-100 frt-tal díjazva, továbbá a több éves szerződéssel alkalmazott szedreskerti kertészt és ennek kettő segítőjét továbbra is alkalmazni. Állandó műszaki tisztviselőként az eddigi két megyei mérnök alkalmazását feltétlenül indokoltnak látja. A főmérnöknek a megye határát képező Duna és Dráva, az országutak, a malmok, a hídépítések és javítások végetti gyakori kiküldetéseire, továbbá, hogy az egész megyét bejárni köteles, 240 frt útiátalányt javasol. A korábbi kedvező tapasztalatok arra indították a megyefőnököt, hogy előterjessze az utak építésénél eddig is alkalmazott felügyelő biztosok megtartását napi egy forintos napidíjjal. Nem kíván változtatást a megyefőnök az állategészségügy, (egy állatorvos), a levéltár (egy levéltáros), a katonai élelmezés (2 élelmezési biztos) területén. De még a közbiztonsági és „szolga személyzet létszámát sem javasolja szaporítani az új járás megszervezése kapcsán.' 1 ' 4. A megyefőnök átszervezésre vonatkozó előterjesztése viszonylag gyorsan megjárta a neoabszolutizmus bürokráciájának útvesztőit 38 , mert 1850 februárjában már életbe is léptetik az újjászervezett közigazgatást. Augusz főispán 1850. febr. 14-i keltezéssel nyomdában előállított táblázatban foglalja össze a Baranya megye új szervezetét. (Ugyanilyen táblázatot készített nyomdai úton Somogy és Tolna megyékről is.) 311 Ezen táblázat szerint Baranya megye járási beosztása - a megyefőnöki előterjesztésben javasolttól alig eltérően - a következő: Járás neve Dárdai Mohácsi Pécsváradi Hegyháti Szt. lőrinci Siklósi Pécsi Együtt: Hely- Népesség ségek száma száma 29 31 36 74 73 55 57 32 442 33 445 31 852 35 990 29 598 29 639 29 579 355 222 545 Terület -mérföldben 12,5 11,2 9,0 17,0 13,0 1 1,8 8,2 82,7 szolgabírói Székhely segédszolgabírói Dárda Mohács Pécsvárad Sásd Szt. lőrinc Siklós Pécs Batina Nyárád D.-szekcső Mágocs Baksa Vajszló Hosszúhetény szentlőrinci Fontosabb eltérések a megyefőnöki javaslattól: a) A községek száma Sellye átcsatolása miatt eggyel szaporodott a járásban. b) Nyárádi járás helyett mohácsit létesítenek, a szolgabírói és a segédszolgabírói székhelyet felcserélve és az elnevezést módosítva.
