Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

adók fizetése kötelező, másrészről az adózó alanyoknak fellebbezési tiltakozás benyújtását javasolta, azt Belgrádba küldte és a kérdés eldöntéséig a további adókivetést felfüggesztette.

57 Ez az eset váltotta ki az első komolyabb összeühközést a szocialista irányítású városháza és a szerb hatóságok között. A belgrádi pénzügyi kormányzat ugyan hozzájárult olyan szabályrendelet meghozatalához, arnely szerint az adóikat progresszíve vessék ki, de a végrehajtást a szabályrendelet és a költségvetés iminiszteri jóváhagyásaiig felfüggesztette. Erre Linder Belgrádba utazott, hogy tiltakozzon az önkormányzati ügyekbe történt beavatkozás miatt. Egyúttal ismételten felvetette az önkormányzatnak a megyére való kiterjesztését.

18 A városi adópolitika a szerb érdekekkel azért is ütközött, mert a szerbek a korábbiaktól eltérően az állami adókat a lebélyegzett koronák helyett dinárban követelték. Az árfolyamkülönbözet miatt ez kb. tízszeres összeget jelentett. Ráadásul a szerbek nem teljesítették a koronának dinárra való átváltására tett ígéretüket sem.'

1

' Lindernek végülis sikerült kompromisszumot kicsikarni Belgrádban, és az adókivető bizottság megkezdhette tevékenységét. A belgrádi pénzügyminisztériumból Rajicsnak megküldött rendelet a városi adók 50 százallékának beszedését engedélyezte, további 50 százalékát akkorra, ha a város rendes költségvetést mutat be és ha az adókról olyan szabályrendeletet alkot, melyet a kormányzat jóváhagy. A miniszteri rendelet egy figyelemre méltó fenyegetést is tartalmazott: ha a város hatósága nem akar engedelmeskedni, nem marad más hátra, mint a teljes állami közigazgatás életbeléptetése.''

0 Tény, hogy a városi törvényhatósági bizottság a városi adókról szóló szabályrendeletet még az 1920. október 11-i közgyűlésén elfogadta, úgymint a városi rendkívüli jövedelmi adóról, a fényűzési adóról, valamiint az ún. törpe adókról szóló szabályrendeletet/'

f A városi költségvetés elkészítése azonban késett. Linder 1921. január 29-én kelt levelében is még csak a részletes költségvetés közeli elkészültét jelzi. Közben a felhasznált összegekről havi kimutatást készítettek és terjesztettek elő.

02 A szerbek nemcsak az új adók behajtását akadályozták, hanem az általuk zárlat alá vett vállalatok régi eljárás szerinti adóit sem engedték beszedni. A megszálló hatósáqok más módon is gátolták a városi tanács munkáját. Felfüaqesztették a törvényhatósági bizottság közgyűlése által alkotott lakásrendeletet.

03 Az önálló szociálpolitika kialakítására törekvő szocialista városvezetés teljesen lehetetlen helyzetbe került. A közellátás javítására hozott sorozatos intézkedései csak csekély eredménnyel járhattak. Nehezítette a helyzetet a megyei autonómia hiánya is, mert n szerb közigazgatású községekből a terményfölösleget a Dráván túli területekre irányították. A szocialisták legnagyobb problémája ozoniban mind Pécsett, mind a megyében a párt belső bomlása volt. Ennek okait próbálta feltárni a pártnak a Komintern III. kongresszusához írt jelentése a megszállás alatti tevékenységről.

64 Ennek a dokumentumnak alapján az e kérdést érintő helytörténeti publikációk az egység megbomlásának forrását a városi közigazgatás átvételére vezetik vissza. Azt állítják, hogy a városháza birtokbavétele nyitott utat egy jobboldali városi bürokrácia kialakításához, egy párton belüli annexionista csoport megerősödéséhez és ezen keresztül a szerbek megosztó taktikájának sikeréhez. Ebben az értékelésben sök igazság van, de nem jutott el a

1 valóságos okok teljes feltárásáig. Igen figyelemre méltó, hogy az 1921. május 31. és június 2. között megtartott pécsi és Baranya megyei szocialista pártszervezetek kongresszusán a vezetőség értékelése szerint ,,a párt a minden oldalról jövő támadásdk közepette megtisztította sorait és helyreállította a párt fegyelmét és egységét". Úgy vélem azonban, hogy