Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

hajtását a királyi kormány hozzájárulásával engedélyezi, hivatkozásul arra, hogy a régi törvényhatósági bizottság és a tisztilkar mandátuma lejárt. A Nemzeti Tanács feladata csak a választás lebonyolítása volt és a törvényhatósági bizottság megválasztásáig szólt mandátuma/''' A tervezett választások ellen tiltakozott a régi városi tanács nevében Nendtvich polgármester. Zichy Gyula megyéspüspök pedig népes tiltakozó küldöttséget vezetett Rajics szerb kormánybiztos elé.

4j Más véleményen volt viszont a radikális polgárság. Hat nappal a szocialisták sörházi értekezlete előtt, július 17-én a radikális polgári párt újjászervezése jegyében a tervezett választásaikkal kapcsolatos álláspontról tanácskoztak Simonfai Krémer László tisztviselő lakásán. A résztvevőik tisztségviselők és kisiparosok voltak. Tervükkel kapcsalatban előzetes tájékozódást végeztek. Vállalkozásukat ellenezték a •keresztényszocialisták. A városi vezetőség és a casíinói társaságok véleménye megoszlott. Tervük az volt, hogy a szerbékkel egyetértésben a városi vezetőség írja iki a választást augusztus közepére. A választás megtartásával azonban csak aikkor értenek egyet, ha a szerbek teljes gyülekezési, sajtó-, agitációs szabadságot biztosítanak úgy, hogy a választás a polgári pártok teljes győzelmével járjon. A megválasztott új városi vezetőség kötelessége lenne: 1. a városi gazdaságpolitika új mederbe terelése; 2. a magyarok, azaz a horthysták bejövetelének olyan előkészítése, hogy az ne járjon atrocitásokkal és azok, akik jóhiszeműen exponálták magukat, védelmet kapjanak.

46 A Pécsi Nemzeti Tanács visszaállítására az 1920. augusztus 8-án tartott népgyűlésen került sor. A tanácsba 52 tagot választottak meg, 34 szocialistát, 15 radikális polgárit és 3 pártonkívülit.

47 A törvényhatósági választásokat augusztus 29én és 30-án tartatták. A Nemzeti Tanács két héttel korábban közzétette a választásra vonatkozó jogszabályokat. Választójoggal rendelkezett minden 21. életévét betöltött férfi, aki legalább hat év óta magyar állampolgár és legalább fél éve Pécsett lakott vagy Pécsett állandó lakása volt. Választhatók a 24. életévüket betöltött férfiak voltak. A 12 780 választásra jogosult közül 9 144 fő szavazott. A keresztényszocialisták és a polgári reakció egyéb csoiporjtdi bojkottálták a választást. Azt azonban még az ellenséges értékelés is elismerte, bogy ,,ez az eredmény annak dokumentálására alkalmas, hogy a szavazók abszolút többsége helyeselte a nemzeti tanács mozgalmát/'

8 A pécsi szocialisták jelöltjeit nagy többséggel választották meg. A Törvényhatósági Bizottság szeptember 13-i alakuló ülésén elnökké választotta dr. Doktor Sándort. Az eredetileg szeptember 20-ára kitűzött tisztújító közgyűlést 22-én délután tartották meg.

49 Ezen a közgyűlésen polgármesterré választották Linder Bélát, a Károlyi -kormány volt hadügyminiszterét, főjegyzővé dr. Deftre János ügyvédet. Élelmezésügyi tanácsnok lett Bodnár Zsigmond tanfelügyelő, pénzügyi tanácsnok Rapp Dezső takarékpénztári könyvelő, gazdasági tanácsnok Lépes György mérnök, jogügyi tanácsnok dr. Soltész János MÁV üzletvezetőségi titkár, rendőrkapitány Polácsi János tanító, városi főmérnök Steinmetz István MÁV mér nők.

50 Másnap, azaz szeptember 23-án délelőtt az új polgármester a közgyűlés által megválasztott és a. városi ügyek közvetlen irányításával megbízott 12 tagú központi bizottság kíséretében megjelent a városházán. A bizottság elnöke dr. Doktor Sándor felszólította Nendtvich Andor régi polgármestert a hivatal átadására. Miután Nendtvich ezt megtagadta, a szerb karhatalom nyomban letartóztatta, a demarkációs vonalra szállította és ott a megszállt területről elbocsátotta. A városi tanács átvételével megkezdődött a szerb megszállás időszakának leginkább vitatott kritikus időszaka.