Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: A palotabozsoki parasztok lázadása 1766 novemberében

Rendelet 9. pontjainak I. paragrafusa alapján soha nem is jelölte megválasztásra.

69 Azok közül, akiket 1779-ben máir nem írtaik össze, többen is meghalha'ttak az eltelt tizenhárom év alatt. Legtöbbem valószínűleg a németeknek megadott szabad költözés jogávail élve, máshol kerestek magúiknak új helyet. Köztük volt Joannes Kantner, a mellőzött régi bíró is, akire sokam rá mondták a házasságtörés vádját. Palotabozsokon marosak a vádaskodás miatt is sok ellensége volt. Más faluba költözve új életet kezdhetett. Akik maradtak, azok itt helyben alkudtak meg az általános rendezés utáni új helyzettel. JEGYZETEK A jegyzetben használt rövidítések: Bm. L. Pv. U. = A Pécsváradi Közalapítványi Uradalom iratai a Baranya megyei Levéltárban. Bm. L. BMU. = A bólyi Batthyány — Montenuovo Uradalom iratai a Baranya megyei Levéltárban. 1 Papanek G.: Geographica Descriptio Comitatus Baranyaensis, etc. Pécs, 1785. 95. o. 2 Szlavóniai hétköznapok. Válogatta Penavin Olga, Forum Kiadó, Újvidék, 1973. 212. és 243 o. 3 Nagy L.: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. Baranyai Helytörténetírás, 1978. 15—45. o. 4 Nagy L; A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben. Baranyai Helytörténetírás, 1978. 65-86. o. ' Szita L.: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Baranyai Helytörténetírás, 1974. 94-120. o. 6 Szita L: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években. Baranyai Helytörténetírás, 1978. 87-150. o. 7 A bellyei uradalom Savoyai Jenő halála (1736) után a Királyi Kancelláriára szállt és 1780-tól lett főhercegi birtok. H Bm. L. Pv. U. 1. cs. „Szilágy Helység Tabellája" és „16. sz. Szűr" jelzésű irat. u Rúzsás L.: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal. 1711-1848. Akadémiai Kiadó. Bp., 1964. 66. o. 10 Bm L. BMU. 106. cs. 355. 11 Bm. L. BMU. 112. cs. 30/14. és 106. cs. 355. 12 Szita L.: i. m. L. 5. sz. 13 Milos Bosnyák az akkori Rácz Petrán, Osztója Lubeovics Vokányban és Hosszú Péter Mislenyben. Nagy L.: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben. Baranyai Helytörténetírás, 1978. 65-86. o. Ví Galambos F.: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái 1775-ig. Baranyai Helytörténetírás, 1974-75. 123-128. o. 15 Közülük Bugazin és Igalin családi neve már az 1713 évi összeírásban is szerepel. Bugazin nevét akkor Bulgarinnak írták, ezzel jelezve bulgár származását. Az Igalin család őse pedig egykor Igal községből indult el. lfi Galambos F. i. m. 17 Petrovich E.: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében. Baranyai Helytörténetírás, 1971. 157—190. o. 18 Az összeírások a Pécsváradi Közalapítványi Uradalom 1. sz. iratcsomójában találhatók „Szilágy Helység Tabellája 175" és , Ja bell für der Dorf Szür von Jahre 1765." jelzéssel. A palotabozsoki összeírás az uradalom több falujának az adatait tartalmazó, latinul írt kötegben van. 19 Ember Gy.: Magyarország és az államtanács első tagjai. Századok, 1935. 663-664. o. 20 Verhás István uradalmi tiszttartó feljelentése alapján 1779-ben vizsgálatot végeztek az uradalom pécsváradi kerületében. A vizsgálati jegyzőkönyv 57. pontja foglalkozik ezekkel a visszaélésekkel. A jegyzőkönyv az 1. sz. iratcsomóban található.