Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Andrásfalvy Bertalan: A nemzetiségi és néprajzi csoportoik szerepéről

portjaitól. A szerbek kezébe kerül egy időben a kereskedelem, különösen a disznókereskedelem, a dohánytermelés, a vörösbortermelés. Nem csak kiváltságos határőrökké lesz nagy részük, de őbelőlük kerülnek ki a földesúri karhatalom szolgái, a hajdúk is. Szerepük elvesztésével magyarázható gyors visszaszorulásuk is. A katolikus délszláv néprajz

1

! csoportok közül nem egy talál rá olyan szerepkörre, melyben hiányokat pótolhat egy nagyobb tájon belül. Például a kupuszári-k, a káposztatermelők, a pécs-budai külváros fuvarosai, a mohácsi korsósok. Közel sem ismerjük teljes részletességgel ezt a paraszti életformán belül kialakított, de egykor mindenki számára világos, sajátos hangsúlyeltolódást az egyes termeivényeket illetően. Mindenesetre e szerepek, hangsúlyok szinte emberöltőnként változtak, de egy adott időben szerves, egymást kiegészítő munkamegosztás rendszernek tűnik összekapcsolódásuk. A németek, — szinte ahány falu, annyi néprajzi csoport és értékrend, — egy egészen más munkamegosztásra és szerepre irányítják figyeli műiket, ök képviselik az árutermelést, a kistáji együttműködés keretein túlnyúló munkamegosztásban való részvételt, egyben egy kistáji muníkaimegosztásban is megnyilatkozó egyensúly, egy századokig érvényes értékrend türelmetlen felbontását is. Eredményes árutermelésük is föltételezi a környező néprajzi csoportok eltérő értékrendjét. Vagyis a szorgalomban szinte öngyilkos, önkímélést nem isimerő értékrend eredményessége feltételezi azt, hogy környezetében más értékrend szerint élő és másként gazdálkodó néprajzi csoportok is élnek. Német népismeret-kutatók állapítják meg statisztikai adatok alapján, hogy a ba ranyai -to in a'i svábság születési arányszáma ott a legnagyobb, ahol vegyesen élnék a m agya rákkal. A nagyobb nehmet falvakból álló kistájakban ez a születési arány lecsökkent. Nem maga a föld, a gazdasági lehetőségek önmagukban, hanem a másik, a többi népcsoport eltérő értékrendje alakította ki a jellegzetesen sváb magatartást, mely több, ba nem is minden németajkú déldunántúli néprajzi csoportot jellemez. (Bár a kistáji muníkaimegosztásban is részt vettek, mint fazekasok, kőfaragók, székikötők, esztergályosok és házásók.)

15 A fentebb elmondottak felvetik a biológiából vett hasonlatokat is. Sajátos szimbiózisról is beszélhetünk. Az egymást feltételezés mellett van egymás-kihasználás is, különösen ott, ahol a korábban együttélő, egyúttal alkui ó táji rendet hirtelen egy más vidéken kialakult értékrendet képviselő népcsoport lepi meg, amikor nem az együtt kialakított rend tart egyensúlyt, hanem egyík Vagy másik népcsoport mögött politikai hatolom is fölsőrakozík. A természetből vett hasonlattal, az egymást feltételező állat- és növényfajok néha egymásból élnek meg, az egyik egész létét építheti a másik gyengeségére. Jól érzem e hasonlatok veszélyét, de itt, a társadalom esetében nem külön fajaikról van szó, hanem kultúrákról. Az egyenlőtlen viszony nem egy népcsoport alapvető és változtathatotlan biológiai sajátságaiból adódik, hanem a történelmileg állandóan változó, megújításra és alkalmazkodásra szolgáló szerepből, vagyis műveltségének egészéből, azt kialakító körülményékkel együtt. Az egyenlőtlenségek éppen egy egy szerep^elavulására, szükségtelenné válására is figyelmeztetnék. A néprajzi csoportok közti lényeges értékrendi különbségeket gyakran úgy értelmezik, mint időbeli, fejlődésbeli különbséget. Az együk népcsoport megőrzi azt az állapotot sok tekintetben, melyben a másik néhány emberöltővel korábban volt. Stladiális különbségként is szokták ezt emlegetni. Nem sok értelmét látom annak, hogy ezekről az eltérésekről külön beszéljünk. Végül is az idő mindenhol egyformán jár, az úgynevezett késéseknek okai vannak, mintohagy a változásnak vannak feltételéi. A szerepek különbözőségeinek ez csak egyik értelmezése. Ismét egy hasonlattal megközelítve a lényeget: a család egész-ségéhez, lényegéhez nem csak