Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

osztani. Amit az újságok a nyereségről írtaik, az humbug, mert a ráfizetés eddig is meghaladja a 9000 pengőt"/

12 Októberben a Zenekedvelők Egyesülete 500 pengő segélyt kért a tiszta bevételből. A Pécsi ünnepi Játékok nagybizoittsága 1937. január 5-én tartott ülést, amelyen Sik Lajos beszámolt a Missa Soillemmis anyagi mérlegéről. Elmandatta, hogy a nagyszabású ünnepi megmozdulás művészi és erkölcsi sikerének nemcsak Pécs, hanem az egész ország tanúja volt, de mire még a legoptimistább polgárok sem számítottak, az ünnepi játékaik anyagilag is (kedvező eredménnyel zárultok. A bevétel 53 464 pengő 89 fillér volt, a kiadások 51 760 pengő 72 fillért tettek ki, így az egyenleg 1704 pengő nyereséget tüntetett fel. Részletesen ismertette a bevétel főbb tételeit: a nézőtéri és parkbelépőjegyekbő! befolyt 39 101 pengő, adományokból 12 328, műsorfüzetek eladásából 219, egyéb bevételek (Ibusz, rádiáközvetítés) 1814 pengő. A kiadások rovatában szereplő tétéleik: prózai szereplők 2198, statisztéria 1989, szólóénekesek 1147, dalárdák 300, karnagyok 752, zenészek 250, tribünépítés 7556, világítás 5726, propaganda 3726, rendező díja 500, szcenikus tiszteletdíja 345, technikai személyzet 772, főügyelő díjazása 351, szerzői jogdíj 2600 pengő, Jelentős összeget tett ki a kosztümök és kellékek beszerzése, a ruhák szállítása, a budapesti szereplők ellátása, az eső- és tűzbiztosítás, az ügyeleti díjak, a pénztárosok és jegykezelők járandósága. Mindezek tételesen megtalálhatók az irattárban megőrzött elismervényeken. Azt is kimutatták, hogy a főpróbán és a 4 előadáson 13 026 volt a fizető nézők száma. A nézők 80 %-a pécsi és csak 20 %-a volt vidéki. Megállapították azt is, hogy a 6 és 5 pengős jegyek iránt mutatkozott a legkevesebb érdeklődés, viszont az olcsóbb jegyeket valósággal elkapkodták. A nagybizottság üléséről készült jegyzőkönyv szerint vitát váltott ki a statisztéria-tételinél eszközölt 617 pengős túlkiadás, melyet dr. Sik felhatalmazás nélkül fizetett ki. Ez az egyetemi hallgatóik egy iriésze (kb. 30—40 fő) kilátásba helyezett kilépésének (a jegyzőkönyv fogalmazványában eredetileg : sztrájkjának — de ezt a szót törölték) elhárítása érdekében keletkezett. (Ezek szerint mégis szerződtettek egyetemistákat, Újházy aggodalma nem volt alaptalan!) Kristóf Károly megállapítani kívánta azt, hogy az egyetemi hallgatók közül kik valtak a megmozdulás kezdeményezői, nehogy ennek az ügynek az a látszata legyen, mintha a rendezőség megzsaroltatott volna. Dr. Szilléry Péter dr. Sik védelmére kelt, mondván, ez esetben mást nem tehetett, miért is elismerést és nem támadást érdemel. Kristóf Károly bizottsági tag erre kijelentette, hogy felszólalásával csupán azon egyetemi hallgatókat kívánta megvédeni, akik a megmozdulásban nem vettek részt. Dr. Sik szerinte is csak elismerést érdemel, nem akarta ezzel támadni. A bizottság a 617 pengő kiutalására a felhatalmazást dr. Sik Lajos részére utólag egyhangúan megszavazta, mint ahogy azt is, hogy a közreműködött szereplők kérelmére a díjazást kiegészítette, a Zenekedvelők Egyesületének 500 P-t utalt ki közreműködés címén, Kocsis Béla és Kemény János hírlapírók számaira 100-100 P tiszteletdíjat szavazott meg. Hosszabb vitát keltett, hogy Újházy további 1600 pengős követeléssel lépett fel (hivatkozva a sufficitre). Mivel tervbe vették a Missa Soülemníis pécsi előadását 1937 és 1938-ban is, a nagybizottság megbízta a polgármestert, tárgyaljon Újházyval és igyekezzék tőle megfelelő és elfogadható ajánlatot kérni. Makay István polgármester indítványozta, hogy amennyiben elhatároznák az ünnepi játékok állandósítását, foglalkozzanak a Pécsi Qnepi Játékok Baráti Társaságának megalapításával.

43 Pécs szab. kir. város törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1937. február 12én foglalkozott a szabadtéri játékok ügyévél, és ekkor úgy döntött, hogy a Missa Sollemnis 1937. évi Dóm téri előadásának tervét elejti.

44 1938-ra azonban ismét tervbe vették a Missa Sollemnis élőadását. Vitatkoztak,