Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

mákat szokták közvetíteni. Valóságos degradálás lett volna, ha a professzor úr felolvasását Bp. l-en tűzik ki. Ennek ellenére tudom, hogy Bp. l-nek publicitása nagyobb s nekünk hasznosabb lenne".

40 Schaiurek professzor előadásának bevezetésében festői módon írta le a pécsi székesegyházat és az ősi barokk palotáktól övezett történelmi levegőjű környezetét. Behatóan ismertette Liszt Ferenc esztergomi miséjét, mely eredetileg pécsi misének készült, majd így folytatta: ,,Amikor most az ősi Pécs városa ünnepre készül, ünneplése a lélek mélyéből fakad. Nem versenyezni akar. Nem összehasonlításokra, párhuzambaállításokra pályázik, hanem csupán ünnepi díszruhát ölt, hogy kemény és szívós munkában töltött hétköznapok tízezreinek sorozata után külsőleg is kifejezze azt, ami lelkét ezekben a napokban áthatja ... És méltó akar lenni nagy múltjához a jubilálás órájában is, amikor a székesegyház nagyha rangjának ünneplésre hívó szava az ősi Dóm térről végigárad a városon és mélyen búgó hangjának hullámait a mecseki esti szellő messzire elviszi a világnak mind a négy tája felé".

41 Ugyancsak június 9-én este tartották meg a sajtófőpróbát, melyre a budapesti és külföldi lapok képviselőinek népes csoportja érkezett. Részt vettek rajta a rádió mérnökei is, akik egyben helyszíni szemlét tartottak, mert a rádió június 13-án este 9 órára tervezte be a pécsi előadás helyszíni közvetítését. Nem kis feladatot jelenthetett a rádió műszaki gárdájának az akkori teáhniíkai felkészültség mellett e hatalmas színpadról, ily nagyszámú szereplő hangját, énekét közvetíteni. A főpróbán, majd az első előadáson, június 10-én és ezt követően 11-én, 13-án és 14-én este 8 órakor, fél 9-kor és 3/4 9-kor középkori ruhákba öltözött kürtösök harsonáinak hangja figyelmeztette a közönséget a játékok kezdésére. A következő napokban sorra jelentek meg a beszámolók, kritikák. (Úgy látszik elégedettek voltak a vendéglátással! Kovács Józsefnek, a Kiosz bérlőjének nyugtája szerint a sajtóvacsorán 15 vacsorát szolgáltaik fel á 4 P, 15 pohár sört á 36 fillér, 7 liter bor fogyott à 1,40 P és 10 üveg ásványvíz à 30 fillér. Felmerült még külön jegyzék szerinti felszolgálás 14,26 P összegben, a sajtóvacsora teljes kiadása 92 pengő 46 fillér volt.) A Pesti Hírlap kéthasábos kritikáját Lányi Viktor írta: „Maga a játék igazán tiszteletet parancsoló keretek között, szépen, fegyelmezetten és felemelő hatással folyt le a csodaszép négytornyú dóm előtt. Jól előkészített, művészi tényezők egybefogásának értékes eredményeként élvezte és ünnepelte a bemutatón a hatalmas tribün és állóhelyek 4-5 ezer főnyi közönsége". A kritikus dicsérte a rendezőt, a szcenikust, a kiváló Várhalmi Oszkár gondos vezetése alatt dicséretreméltó fegyelmezettséggel működött zenekart. Az Újság-ban Pünkösti Andor hárombasábos „Középkori pompával kelt életre Pécsett a régi f-emplomii játék" című cikkében részletesen leírta a 60 méteres színpad beosztását, a tündéri fényhatásokat, a káprázatosan szép tömegfelvonulásokat, dicsérte az ének- és zenekart, valamint a nagyszerű szereplőiket. Elismeréssel szólt Pécs polgármesteréről és Sik Lajos főjegyzőről, „aki megszervezte és adminisztrálta ezt a szép kultúreseményt és lelkesedéséve! az ország figyelmét odafordította Pécs felé." A Pester Lloyd a jelzők szuperlatívuszával jellemezte a játék szépségét, víziószerű élményseregét hangsúlyozta. A rádió iúnius 13-án közvetítette a szabadtéri előadást. Előtte Koudela Géza pápai kamarás, a Liszt kultusz nagy híve ismertette a művet („ő volt a nemzetiszínházi Missa premierjének szpíkere is . . . ő nemcsak kedveltje a rádióhallgatóknak, de valóben kiváló ember" - írta Újházy levelében). A rádióközvetítés után a Színházi Életben Hevesi Sándor rádiókritikája hazai szabadtéri játékokról elmélkedett, arról, hogy Szeged, Budapest és a tatai Esterházy park -