Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)
egész környéken Liszt megragadó szépségű dallamait" - írta kissé fellengzős stílusban az újság. A valóság eléggé eltért ettől: a próbák megállapított rendjében ugyanis sok zavart okozott a szeszélyes időjárás. Majdnem minden esti próbán záporeső riasztotta szét a szereplőket. A rendezőség előrelátása és gondoskodása (vagy inkább a befektetett tőke féltése) arra is kiterjedt, hogy 20 000 pengő erejéig biztosították az előadásokat. A biztosító előadásonként 5000 pengőt fizetett volna, ha 19 és 21 óra között a meteorológiai intézet pécsi észlelője a tribün legmagasabb pontjára helyezett esőmérőjével 2 mm esőt mért volna. A biztosításra 1302 pengőt fizettek ki. Még Honkó Márton tanártól, a neves pécsi meteorológustól is időjárási prognózist kérteik, akinek jóslalta kedvező volt. Eső valóban nem zavarta meg az előadásokat, de olvassuk az egyik tudósításban, hogy „az úgyszólván enyhe téli hidegben a közönség bandákban és plédekben nézte végiig a két és félórás előadást." Az időjárási kellemetlenségek ellenére az előkészületi munkálatok befejezéshez közeledtek és június 4-én este megtartották a világítási próbát, mely „tündéri •látványt nyújtott. Magyarországon még soha mem (látott hatalmas világítási berendezések épültek a szabadtéri előadásokra: a tér pazar fényárban fog úszni. 1 világító tornyot, két világító hidat, 1 hajóireiíleiktort, hat fejgépet, 24 reflektort és 60 mélysugárzót szereltek fel. A szivárvány összes színeit sugárzó hatalmas fényszórók valóban varázslatos, meseszerű látvány részesévé teszik a közönséget, mely az ország legkülönbözőbb részéből fog Pécsre özönleni, hogy ezen egyedülálló művészi produkciót végigélvezhesse. A próbákon impozáns arányokban bontakoznak már ki az előadás körvonalai és minél jobban közeledünk a június 10. felé, annál biztosabban jósolható meg, hogy ez a dátum Pécs történetében határkövet fog jelenteni" - olvasható a megszokott stílusban fogalmazott tudósításban. A Budapesti Hírlap kiküldött tudósítójának június 4-1 telefomjelentését közölte: „A pécsi Missa Sollemnis próbái a legteljesebb felkészültséggel folynak. A napokban különleges csomagolásban speciális robbanóanyagok érkeztek Pécsre, amelyeket az előadásokon felhasználnak. A pécsi előadás ugyanis a szabadtéri lehetőségek kihasználásával meglepő effektusokat vesz igénybe. A három pásztorok jelenetében üstökös jelenik meg a pécsi dóm felett, ezt a hatalmas csillagot hosszú fénycsóvájával speciális rakéták felhasználásával állítják elő. Már meg is tartották az első próbát, s még a beavatottak számára is meglepő látvány volt a Dóm tornyai fölött átvonuló üstökös". A Budapesti Hírlap június 8-án arról lelkendezett, hogy ,,az egyik legszebb jelenet, amikor galambokkal telik meg a 61 méteres színpad. A kék reflektorcsóvákban felrepülnek a galambok és eltűnnek a dóm fölé varázsolt rózsaszínű felhők között. A pécsi postagalambok jól játsszák szerepüket, és alakításuk után mind hazarepülnek fészkükbe". Újházy elgondolása szerint az előadás úgy kezdődik, hogy fénycsóva vetül a plébánia falában lévő órára, amely elkongatja az időt, aztán lassan izzani kezdenek a székesegyház tornyai, megkondulnak a harangok. Felzúg az Introitus, megnyílik a Dóm kapuja és a szentek festői felvonulásával megkezdődik a játék. Az újságok azt is megírták, hogy a szereplőik nem jelmezeikben lépnek az emelt síkú színpadra, hanem eredeti, régi egyházi ruhákban. A pécsi székesegyház erre a célra megnyitotta kincstárát, és átengedte a századokon át gyűjtött és megőrzött dalmatikáit. Szőnyi Ottó, a nagynevű műtörténész 34 szerint „a finom francia arany és ezüst brokátok, színes és arany hímzések és applikációk, bűbájos virág-mustrák, a barokk nehéz gazdagsága, a rokokó lendületes könnyedsége, a klasszikus meghiggadás hűvös szabályossága, vagyis az egész XVIII. század egyházi textilművészete fog felvonulni ezeken a ruhákon."
