Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

A Rádió Újság főszerkesztője válaszában azzal magyarázta e mulasztást, hogy „a műsorkritikus — egyéb elfoglaltsága miatt — a közvetítést nem hallgathatta meg s így /kritikailag nem fog la Iikozhatott a közvetítéssel ... Ebben tehát ne méltóztassanak semmi féle tendenciát sejteni, mert ilyenről szó sem lehet." Az 1933. évi ünnepi hét iratai közül utolsóként dr. Sik Lajosnak a Pécsi Napló szerkesztőjéhez június 15-én írott leveléből idézünk: ,,Nagy meglepetéssel olvastam a Pécsi Napló mai számában Lestyán Sándor Gratulálok tb főjegyző úr! című cikkét, amelyben az ünnepi hét sikerének minden érdemét nekem tulajdonítja. A sajtó elismerő szavai, mint minden közszereplőnek, nekem is igen jól esnek, de ha túlmennek a tárgyilagosság mesgyéjén, minden tiszteletem mellett is tiltakoznom kell ellene. Nem tagadom, szívem egész melegével dolgoztam az ünnepi hét sikere érdekében, de az elismerés oroszlánrésze Weigele Oszkár karnagy urat illeti, aki hihetetlen energiával, fáradságot nem ismerő igyekezettel dolgozott a zenei legenda betanításán . . . Lestyán szerkesztő úr megfeledkezett elismerő cikkében a szereplőkről, a szólistákról és a névtelenekrőil, akik a hónapokig tartó próbák, valamint az előadások során önzetlenül, városunk iránti szeretetből segítették sikerre a szép elgondolást." Dr. Sik Lajossal - mint az üimnepi hetek fáradhatatlan irányítójával, ekkor már az idegenforgalmi iroda vezetőjével - legközelebb 1935. június 1-én találkozunk. Ö mondta a színházi díszelőadáson a megnyitó beszédet az ünnepi hetek elé, ,, . . . melynek az a célja, hogy a virágos tavasz keretében megismertesse, mik vagyunk, szívünk-lelkűnk kitárva vendégeink elé, csak azt mutatva meg, amit ez a város a maga erejéből vállalva, kitermelt." Ezután került színre Ákos Lóránt „sok jóakarattal megírt operettje, a Szívek, melynek muzsikáját Rédiger Ödön verseire Nádas István szerezte."

19 E nevek — és a darab is - azóta eltűnteik a feledés homályában. Bizonyára nagyabb élvezetet, több értéket jelentettek az ünnepi programban szereplő teniszversenyek, lóversenyeik, a Magyar Fogorvosok, valamint Állatorvosok Egyesülete dél-dunántúli szakosztályának alakuló gyűlése, a pécsi újságírók monstre hangversenye, a díszközgyűlés Székely Bertalan születésének 100. évfordulója alkalmából, a Pécsi Karének Egyesület, a Szeráfi Kórus, a Kamarazenetársaság koncertjei, a Hoffer Károly ifjúsági dalos emlékünnep, a modern lakásberendezési, háztartási, villamossági és divatkiállítás a nőegyletben, valamint a Ráth utcai hullámfürdő ünnepélyes megnyitása. Ennél lényegesen nagyobb szabású, színvonalasabb, országos méretű programot terveztek 1936 nyarára. Fokozta az ünnep jelentőségét, hogy ez évben emlékezett a város a török hódoltság alóli felszabadulás 250. évfordulójára. A korabeli társadalmi viszonyok között magától értetődött, hogy - mintegy szimbolikus hálaadásként - az alkalomhoz és a tér hangulatához illő liturgikus misztériumjátékra esett a választás, Újházy György drámájára.

20 A Missa Sollemnist akarták az előző színházi évad budapesti nagy sikere után a szabad ég alatt Pécsett bemutatni. A javaslat tetszésre talált, így a Dunántúl c. napilap már arról tudósíthatta olvasóit, hogy ,, . . . az eddigi elgondolások szerint egy grandiózus terv körvonalai bontakoznak ki." A lap azt is közölte, hogy a „példátlan sikerű misztérium" zenei vonatkozásban is eltér a budapestitől, mert Pécsett nem Beethoven, hanem Liszt Ferenc kompozíciója adja hozzá a keretet: az Esztergomi mise, amely eredetileg pécsi misének készült Scitovszky János pécsi püspök felkérésére. De mire a mű elkészült, Scitovszky már esztergomi érsek lett, a pécsieknek tervezett miséből pedig esztergomi mise. Március 10-én Pécsre érkezett Újbázy, aki a rendezést is vállalta. Az előkészítő bizottság tagjaival helyszíni szemlét tartott a Dóm téren.