Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

Az ülést a következő hét keddjén, július 21-én megtartották, melyen a bizottság úgy határozott, hogy a maii ihelyzetre való tekintettel a szabadtéri játékokat, a különböző kiállításokat, a tettyei népünnepélyt, repülőnapot, sportünnepségeket stb. egyelőre a következő év tavaszára javasolja elhalasztani. A bizottság nem tartotta helyesnek az egységes programnak részekre való felbontását, és éppen ezért javasolta, hogy az jobb időkre halasztassék. Dr. Sik a távollevő polgármesternek „tisztelettel jelentette" a döntést, indokolásul hivatkozva arra, hogy „ősz elején, mikor az iskolák már megnyílnak és azok, akiknek volt költeni való pénzűik, már elutazták, elnyaralták, elfürödték, felette kétséges a látogatottság oly mértékének biztosítása, aimely az ünnepségeik rendezéséveil járó költségeik fedezésére elegendő volna. Félő tehát, hogy az ünnepségeik ráfizetéssel fognak járni. Kismérvű látogatottság, az erkölcsi sikert is kérdésessé teszi. Pécs városának első nagyobb méretű ily szereplését nem szabad megkockáztatni a'kkor, amikor a hozandó igen tekintélyes áldozatolk árán, még az erkölcsi siker sem látszik biztosítottnak. Az ünnepségek műsoránaik leszállítása a fond perdüként rendelkezésre álló 5000 P határáig nem egyeztethető össze a város presztízsével, de különben sem mutatkozhat be Pécs városa ennyire leegyszerűsített keretben." A törvényhatósági bizottság július 27-i ülésén megszületett a végleges határozat, mely szerint „a végrehajtó bizottság a mostani gazdasági és pénzügyi viszonyok között nem tartja helyesnek és úgy a gazdasági, mint az erkölcsi siker szempontjából biztosítottnak, hogy az anyagi áldozatokkal járó ünnepségek mostanában rendeztessenek meg." A bizottság dr. Krisztics Sándornak, valamint munkatársainak, dr. Schmidt Lajos tb. főjegyzőnek és Weigele Oszkárnak a 8. Béla király honvéd gy. e. karnagyának eddigi működéséért hálás köszönetét fejezte ki. A döntés értelmében dr. Sik kénytelen volt minden eddigi felkérést lemondani, így többek között levélben értesítette Ott Mártont, aki a népünnepély tűzijátékára egy 500 és egy 300 pengős programról készített árajánlatot, (aimiben szerepelt 1 mozaik 9 nagy színes forgóval, aranyesővel 80,-P, Niagara vízesés 30 eső, vízesés és 20 eső római 70, —P, 2 briliáns legyező 5-5 égővel és 2 dupla forgóval 15,-P, 8 drb óriási röppentyű ejtőernyős virágfüzér 40,-P, 50 drb nagy röppentyű mindegyik más-más csillaggal, bolygóval, arany és ezüst esővel 75,-P, 2 kg vörös bengáli tűz 20,-P, stb.), hogy az ünnepi betek keretében tervezett népünnepély tervét elejtették, így az ajánlat tárgytalanná vált.

lj Az ünnepi hetek kérdése lekerült a naipirendrőil, legfeljebb néhány levél jelezte még az utózöngéket: Krisztics kérte egy aug. 23-án írott levelében dr. Schmidt Lajost: „Weigele karnagy úr 120 pengővel való honorálásához hozzájárulni kegyes légy. Az eddig megtartott próbákkal, a zenei előkészületekkel igen nagy munkát végzett, s munkakedvét nem szabad lelohasztani tervünk jövőre valóra váltása parányi reményében". Ez a parányi remény csak 1933-ban kapott ismét lángra, amikor június 3-10. között valóban megrendezték az ünnepi heteket, melynek tengelyében Pierné: A gyermekek kereszteshadjárata c. oratóriumának öt alkalommal történt Dóm téri előadása állott.

16 A Dunántúl c. napilapban dr. Gálos László egész oldalas cikkben ismertette a zenei legendát.

17 Azt is közölte olvasóival a lap, hogy Pécs lázasan készül az ünnepi hétre, és hogy a mű betanulásán nagy igyekezettel fáradozik a művészi együttes. A főérdem Weigele Oszkáré. Továbbá arról is beszámolt, hogy az idegenforgalmi hivatal intézkedésére a Dóm téren befejezték a hatalmas tribün felállítását. Ezt Hebenstreit Károly építész végezte. A tervet többszörösen módosították, hogy a Dóm tér kőburkolatát, a tribün alapjainak elhelyezése miatt ne kell-