Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében

alkalomra leírt nyitánya ma is Pécsett van.

143 Nem ismerjük valamennyi darab zeneszerzőjét, de a további kutatás érdekében közöljük azokat: Meisl: Kirchtag in Petersdorf (zene W. Müller); Gleich: Der Pächter und der Tod (zene W. Müller); Seidl: Arsenius - Zaubermelodraim

; Hopp: Der glücklichste Mensch - Zauberspiel mit Gesang; Nestroy: Glück, Missbrauch und Rückkehr - Posse mit Gesang; Nestroy: Nagerl und Handschuah - Posse mit Gesang; Krones : Sylphide, das Seefraulein - Lokalposse mit Gesang. Blanck együttesének további műsorát 'nem ismerjük. Pécsről Újvidékre szerződték. Ezt hallva az Aradon vendégszereplő magyar színészek vezetője, Farkas József jelentkezett március 25-én. Szerinte társulata ,,oly állapotban helyhezett melyhez hasonlóval egy színi egyesület sem, a Pesti állandót kivéve dicsekedhetik, melyet az is bizonyít, hogy 2 holnapi it létünket az ide való közönség megelégedését annyira megnyertük, hogy a 6 téli havakon ... 37 páholyok előfizetési bérletével biztosíták létezhetésünket. Ide járulnak még pompás öltözeti tárom melyet magam Bécsből hoztam, legújabb paródiáim, s színdarabjaim melyekkel a nagyérdemű közönség ízlését találni, s várakozásainak megfelelni tehetségében s törekvésében van, s leend". A tanács válasza szerint jöhetnek Schneckenberger termébe, ahonnan Blanck együttese április 15-én távozik, és „mivel 19-én a színházban táncmulatság tartatik, már 20-án Uraságod a közönséget a színdarab előadásávail mulathatja".

1/1/1 Végül csdk május 20-án kezdenek játszani és július 12-én távoztak Komáromba. Műsorukról a Honművész és a Regélő összefoglaló cikket írt. Blanck nagystílű operáihoz képest most igen gyenge a kínálat Szentjóbi Szabó: Mátyás király választása (zene Heinisch József) és Goál: Pelesikei nótárius (zene Thern Károly) c. darabjainak előadásával.

145 Farkas megkapta az őszi szezont is.

146 Addigra azonban már épült a várva-várt önálló színház. Mivel a 'két kaszinó különböző nyelvű társaságokat patronált, őszszel egyidejűleg kezdtek játszani. A német színészek Sey Ferenc (magyar igazgató!) vezetésével a Hattyúban, a magyarok pedig Erdős János igazgatása alatt Schneckenbergernél tartották előadásaikat. Utóbbi lényegében Farkas József társulata volt, Erdőst a Nemzeti Casino nevezte ki. Pécs akkori népsűrűségét tekintve két együttes egyidejű vendégjátéka nem lelhetett mentes anyagi gondoiktól. Baranya vármegye éppen ebből kiindulva próbált hatni a városi tanácsra: „

; . . Hivatalosan megkeressük a Nemes Tanácsot, hogy minden alkalmatossággal tanúsított dicséretes Hazafiságuknál fogva ezen Nemzeti ügyben vélünk kezetfogva eme magyar színész

^tet pártolni, jövendőre nézve pedig ha két ajkú Társaság magát jelentené miután ezen Nemes Város kebelében csak egy találhatna elegendő biztosítást jövedelmet a Nemzetinek elsőbbséget adni szíveskedne".

Ví

"> Erdős János is hasonló kérelmet nyújt be. A tanács azonban nem tágít, mert „dicső emlékezetű Mária Terézia királynétól nyert e Városnak fölszabadító levelében és tulajdon rendszabályaiban is három . . . nemzettü melyek ezen városban laknak vagyon említés ezen tanács egyik nemzetnek elsőbbséget azért sem (ad), mivel több más sz. kir. városokban is léteznek német színészi társaságok is".

140 Kardos közli Sey együtteséneik teljes műsorát az itt nyomtatott Theater-Alm an aeh alapján. Szép számmal találunk operákat, igaz, a korábbi évekből ismerteket: Auber: Ballnacht, Fra Diavolo; Bellini : Norma ; Mozart: Don Giovanni; Rossini: Sevillai borbély; Weber: Freischütz. Újdonság viszont Meyerbesr: Robert der Teufel-