Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében

SZÍNHÁZI ZENE PÉCSETT A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN SZKLADÁNYI PÉTER Bevezetés A 18, századi Pécs bevándorlások és tudatos telepítéspolitika révén három nyelvű várossá vált. A magyar, német és iflir (főképpen horvát) laikosság lényegében békésen élt egymás mellett, őrizve egyben összetartozását. így általában a belvárosban a németek, a szigeti külvárosban a magyarok, a budai külvárosban pedig a horvátok laktak. A templomokban három nyelven prédikáltok. A nemzetiségek eme tarkasága kulturális téren is nyitottá tette a várost. Az 1780-ban elnyert szabad királyi városi kiváltsággal ez a nyitottság jogi alapot kapott. A színészet szempontjából ez különleges jelentőséggel bír, hiszen még jó ideig gyanús, sőt erkölcstelen műfajnak számít. 1785-től kezdődően a városi takács engedélyezi a vándortársulatok letelepedését és ő továbbítja a cenzúra felé az előadandó darabok listáját. Az engedély fejében előadásonként 1-2 Ft-ot kell fizetni a kórház és a szegényház javára, amint ez országszerte általános volt. E befizetésekről fennmaradt számláik és adatoik igen fontosak a kutatás számára, hiszen jó néhány esetben csaík ezek bizonyítják egy színtársulat ittlétét. A későbbiek folyamán egy-egy teljes est bevételét ajánlják fel jótékonysági célra. Német nyelvű színészet jelenik meg országszerte, így Pécsett is először. 1818-tól azonban rendszeresen érkeznek már magyar társulatok is, amelyeket Baranya vármegye nemesei különösen támogatnak. A két nyelvű színészet „vetésforgója", sőt alkalmanként együttléte, így természetessé válik Pécsett évtizedekre. A pécsi német színészet történetét - rövid kitekintéssel a magyar társulatokra Kardos Emília dolgozta fel 1932-ben.

1 Tanulmánya lényegében ma is használható, ráadásul számos, azóta elveszett színlap, műsorfüzet leírását köszönhetjük neki. Zenei szempontból azonban — nem is ez volt fő célja - eléggé hiányos. 18. századi vonatkozásban erre Bárdos Kornél mutatott rá, adatait is kiegészítette.

2 Ugyanakkor mindeddig nélkülöztük a mögyar színészet történetét. E tanulmány tehát — zenei vonatkozásban - hiánypótló. Ehhez számos adatot köszönhetünk Hernády Ferencnek és Várhalmi Oszikárncrk.

3 A fenti források mellett a 30-as évektől kezdődően egyre több magyar és német nyelvű újságcikk tudósít itteni előadásokról.