Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Adatok Nikolszky Géza munkásságához

Grafikai munkáiból Nikelszky mintegy 310 művet sorol fel, melyeik nagy része ceruzarajz, szénrajz, szépia és tolIrajz. Közülük sok a város tulajdonába került: Ilyen a „Ligeti fáik alatt", „Belklinikái 'kápolna", „Tettyei rom", „Ezüst nyárfás", „Szigligeti öböl", „Nemesvidéki talpas ház" és a „Kálvária a Kinizsi utcából" címűek. Ex libriseiből és egyéb kisgrafikáiból a művész 122 db-ot tartott számon. Említést érdemel a „Mecseki séta", „Ráskali Lea", „Nemes Kócsag", „Missa Sollemnis", „Kiss József kilátónál" és a „Kozma Andor emlékére" készített ex libris a Gellért legendakörből. Karikatúráim és jellemrajzain sorra vonulnák fel a korabeli Pécs közéleti személyiségei: Kariikatúrasorozatot készített az egykori Pécsi Napló szerkesztőségéről.

,!) A „Művészet rabszolgái a régi Zsolmay-cjyarban" címen sorozatot rajzolt a századelő keramikus iparművészeiről. Ezeken a színezett tollrajzökon többek közt az ún. négy szecesszionista is látható. A „Pécsi Dalárda" nagy karikatúrái címen transzparens hátvilágítós képeket rajzolt 100 cm-es átmérővel. Karikatúráin Lyka Károly, Csók István, Schulek Frigyes, Hajdú Gyula, Lenkei Lajos és mások láthatók. Jellemrajzai Oscar Wilde, Áprily Lajos, Istokovics Kálmán és Juhász Gyula arcképeit örökítették meg. Természetesen nem hiányozhatnak a felsorolásból önmaga szellemes gúnyrajzai sem. Karikatúrái azért is fontosak, mert a kor jellegzetes figuráinak, ismert személyiségeinek ma már részben elfelejtett alakjait örökítette meg. Ezekből a rajzokból sdk elkallódott. A művész feljegyzései 188 rajzot említenek tematikai és évköri megjelöléssel, de már ezek sincsenek meg hiánytalanul. Plakátjai közül a legértékesebb az 1919 márciusában készült allegorikus plakátja. Ez a plakát azóta sajnos megsemmisült.

36 1925-ben az evangélikus templom pályázatot hirdetett az ebben évben 50 éves fennállását ünneplő épület belső festésének terveire. A pályázók közül a megbízást Nikelszky nyerte el az 1925. július 19-én ihozott döntés alapján.

37 A felújított templom avatási ünnepsége 1925. szeptember 20-án zajlott le.

38 E nagyobb jelentőségű tervezési munkálatok felsorolása után említést érdemelnek még a művész szintén a gyárban végzett, főleg pályázatókra elkészített díszítő tervrajzai. A Gutenberg Dalkör fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából Nikelszkyt kérte fel zászlójuk megtervezésére.'

59 Viszonzásul 1920. február 10-én tiszteletbeli tagúkká fogadták Nikelszkyt s ezt követően május 27-én este szerenádot is kapott.

40 1926-ban a pécsi Bőrgyári Dalárda zászlaját tervezte meg, melyet a Tettyén avattak fel a Péter-Pál népünnepélyen. Kivitelezte Rónai Irén iparművész.

41 Bútor-, hálószoba- és faliszőnyegtervei közül legsikeresebbek a következők voltak: „Cs" III. jelű hálószobaterv, ,,ö" jelű hálószobaterv, ,,E" jelű nagy ebédlőszekrényke stb. Szőnyegtervei közt a „Baranyai szüret" című fa'liszőnyege a legismertebb. 1936 őszén mutatták be a csomózott teahnilkájú 84x125 cm méretű textil művet. Tárgya a pécsi és baranyai címer egyesített megjelenítése, életre keltése a Mária Terézia korabeli formanyelv modorában/'

2 Több kiállításon szerepelt az • úgynevezett Bányász szőnyeg, Virágfutós szőnyeg, valamint az 1909-ben készített faliszőnyeg, oldalt szegélyező piros muskátlival. 1921-ben a városi pénz- és bélyegpályázaton a városi öt koronásra kiírt pályázat harmadik helyén, míg a bélyeg kategóriában második helyen végzett. Felsorolásunkban meg kell említeni hősi emlékmű terveit. Ezek a Zsolnay-gyárban kerültek kivitelezésre. Az első ilyen megbízatása 1922-ben a dunaszekcsői „önfeláldozás" című 'hősi emlékmű. A kivitelező Kapás Nagy Mihály volt. Az emlékmű pyrogranit anyagból készült, melynek fő alakja egy 170 cm magas halálosan sebesült katona. A talapzaton az elesettek nevei sorakoznak.

43 A Baranya három-