Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Adatok Nikolszky Géza munkásságához

//. Művészet/ tevékenysége A levéltárban fellelhető írásos dokumentumok és tárgyi emlékek alapján most röviden bemutatjuk Nikelszky Gézát, mint képzőművészt. Ezen a területen akvarelljei, olajfestményei s grafikái ismertek leginkább. Az első gyűjteményes kiállítása 1919. november 29. és december 29-e között volt a már említett „Sajtdorádó" helyiségében Weinerné Boros Gizellával?

2 Közel 8 éves szünet után a pécsi Nőegyletben jelentkezett újra, ezúttal festményeivel, 1927. március 13. és 20-a között.

23 Ez év novemberében vesz részt először a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága rendezésében a Vigadóban megtartott őszi tárlatain 8 képével. Ettől kezdve >a Társaság időszakos tárlatain szerepelt á'ltalába>n olaj- és vízfestményeivel. A Pécsi Képzőíművészek és Műbarátok Társasága kiállításain 1927 novemberétől 1944 januárjáig 31 alkalommal szerepelt s a 30-as évektől már kisgrafi.káival is jelentkezett.

24 1938-ban a Budapesti Műcsarnokban rendezték meg első országos jellegű gyűjteményes tárlatát.

2,5 1942 telén Kaposváron a Bessenyei Társaság rendezésében a „Dunántúli Téli Tárlaton" 6 képével szerepelt december 6 és 12-e között. 1943. február 7-14-e közt az Iskolán kívüli Népművelési Bizottság szervezésében Munkácson képviseltette magát 3 képével.

26 A kiállítást a Felsőmagyaroszági Hitelbank emeleti helyiségében ínyitatták meg. 1941. január 5^én a Pécsi Képző művészeti Hetek képzőművészeti és kerámiai kiállítása volt. E tárlaton Nikelszky a „Magányos nyírfák" a'kvarellel szerepelt, melyet a Szépművészeti Múzeum vásárolt meg.

27 '1942. április 13-án a pécsi grafikai kiállításon harmadmagával, Rainer Márton és Havas László társaságában szerepelt.

28 1944 márciusában 9 pécsi származású képzőművész kiállítását rendezték meg a Nemzeti Sportcsarnok téli kertjében. Nikelszky akvarelleket állított ki s a Mecsek és vidéke tájait ábrázoló festményei közül a „Gyárváros télen" című aratta a legnagyobb tetszést.

29 Ezután 1944. április 1-én a Budapesti Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 100. csoport kiállítása következett április 16-ig. A művész itt 32 képet szerepeltetett.

30 1945"ben 4 kiállításon vett részt. Ezek közül egy önálló bemutatkozása volt április 6-án a Pedagógusok Szakszervezete rendezésében a Tanfelügyelőség Székházában.

31 Május 13-án Nikelszky-Sinkó közös kiállítás volt.

32 1945 decemberében ikerült sor utolsó közös kiállítására a Baranya vármegyei Múzeum emeleti termében a Magyar Képző<művészék Szabad Szervezete rendezésében. Ezen a tárlaton Gádor Emil volt a másik kiállító művész.

33 1947-ben képzőművészeti munkásságának 50. évfordulója alkalmából Pécs város Szabadművelődési Tanácsa a Batsányi Irodalmi Társaság és a Képzőművészek Szabad Szervezete rendezte meg jubiláris kiállítását. 1955-íben, nyugdíjba vonulásának évében az Iparművészeti Múzeum kerámiai és iparművészeti terveinek anyagát állították ki képzőművészeti alkotásaival együtt. Az itt kiállított alkotások katalógusát a függelék rovatban közöljük. Ez a kiállítás iparművészeti munkásságának legjavát öleli fel. Nikelszky képzőművészeti alkotásairól teljes, pontos kimutatást végzett. „Képeim jegyzéke" címszó alatt 1893-ban festett első képétől (ERDŐD vára), a 841-es sorszámmal ellátott „Déli Napsütés" című vízfestményéig összes ilyen jellegű művét felsorolja. Ezek részben elkallódtak, részben rokonok, barátok, ismerősök tulajdonában vannak. E munkái közül Nikelszky a következőket emeli ki: a Mecsek és környéke, Tettye-vidék, Öbányai képek, Hévízi képek, Mecseknádasdi képek és a Kopácsi 'halászok festmény sorozatot. A Zsolnay-gyárról és környékéről is számos képe maradt fenn. így készített 46 képből álló akvarell-albumot, 23 önálló akvarellt és 25 db kisgrafikai művet. A képéket 1959 április-májusban újból kiállították.

34