Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között

Németbóly, ma Boly, Pécs és Mohács között fekvő település, a két város távolságának kb. a felén. Ipari, kézműipari hagyományai két évszázadra visszanyúlnak a múltba, bizonyítja ezt az 1872 előtti időszakból ránk maradt számos németbólyi céhlevél, vándorkönyv. összesen 38 mesterség 431 tanonccal a 21 év alatt. A számok egy közepesen fejlett kézműipart tükröznek. Igen ügyeltek a szakmai utánpótlás biztosítására a kapcások, az asztalosok, a kőművesek, tehát az úgynevezett hagyományos mesterségek. Közepesnek tekinthető a szakmai utánpótlásuk a kádároknak, a cipészeknek, a bognároknak, a szabóknak, a lakatosoknak, a kovácsoknak, a borbélyoknak, a sütőknek, a bádogosoknak és a mészárosoknak. Gyenge a szamai utánpótlásuk a nyergeseknek, az esztergályosoknak, az órásoknak, a takácsoknak, a lakatosoknak, a szobafestőknek, a szűcsöknek, a molnároknak, a tímároknak, a szíjgyártóknak, a szappanosoknak, a szitásoknak, a kéményseprőknek, a mázolóknak, az üvegeseknek, az ácsoknak, a harisnyakötőknek, a kalaposoknak, a köteleseknek, a nyerges és mázolóknak, az asztalosoknak és mázolóknak, a henteseknek, a mézesbábosoknak, a géplakatosoknak, harisnyakötőknek. Pécs szobád királyi város tanoncoktatása 1901-1921 között Pécsett az 1901-1902-es tanévben a belvárosi községi fiúiskolában és az Ágoston téri közséai népiskolában folyt a tanoncok oktatása. Az iparoktatás, már a céhes korszakban is hároméves volt. Most háromszor két osztályt és két előkészítő csoportot oktattak, három-három évig. A belvárosiban a tanítás kedden 14-1Ő óra között folyt. Ekkor az előkészítő csoport olvasást és írást, valamint számtant tanult. Az első A és az első D osztályok egybevonva földrajzot, történelmet és egészségtant hallgattak, majd számtant. A második A és a második C osztályok szintén egybevonva földrajzot, alkotmánytant, természettant, kémiát, technológiát és közgazdaságtant, majd számtant tanultak. A harmadik A és a harmadik C osztályok természettant, kémiát, technológiát, közgazdaságtant, majd könyvvitelt hallgattak. Csütörtöki napon, ugyanezekben az órákban az előkészítő csoportnak olvasás és írás, az első osztályoknak nyelvtan, helyesírás és fogalmazás, valamint számtan, a második osztályoknak üzleti foglalkozás és számtan, a harmadik osztályoknak üzleti fogalmazás, könyvvitel és ipari számtan óráik voltak. Minden vasárnap az összes osztálynak 9-12 és 14-15 órák között mértani és szabadkézi rajzot tanítottak és minden második héten egy-agy óra hittant is tanultak. A másik helyszínen a tananyag ugyanez volt, de szardán, szombaton és vasárnap, és ide az előkészítő csoport, az első B, az első C, a második B, a második D és a harmadik B járt.

20 Külön órarendjük volt az építőiparos tanoncoknak, mert azok tavasszal már vidéken dolgoztak mesterükkel, így téli tanfolyamot szerveztek számukra.

27 Rendelkezésünkre állnak ugyanezsk az adatok az 1903-19C4-es tanévről is, de lényegében semmi sem változott.

28 A tanonciskolában a tanév minden év szeptember 8-án, 9-én kezdődött, és június 11-én, 12-én, 13-án, 15-én a záróvizsgákkal ért véget. A tanároknak tapasztalataik alapján az a meggyőződése alakult ki, hogy a „teljesen tudatlan elem" egyre inkább fogy. Minden évban a tanoncok saját termékeiket kiállíthatták, amely az ízlést, a munkaszeretetet is előmozdította, da előfordultak olyan negatív jelenségek is, hogy a mesterek egy része igyekezett ezen rendezvény alól tanoncaikat kivonni, egyfajta közönnyel viseltettek a munkakiál-