Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között
A villányi ipariskola tanoncainak statisztikai adatai Osztály Létszám Vallás Anyanyelv Illetőség Kor a E 3 a > .ï E 1. osztály 31 29 22 — — 6 3 4 21 6 9 22 17 14 2. osztály 25 16 22 2 — — 1 5 20 — 6 19 1 24 összesen : 56 9 44 2 — 6 4 9 41 6 15 41 18 38 Villányi Járási Ipartestület tanoncai 1901-1921 között Vl Mesterség és a tanoncok száma (fő) Kádár 26, asztalos 28, lakatos 11, borbély 81, bognár 39, sütő 12, mészáros 19, kovács 47, cipész 39, kőműves 79, szabó 44, bádogos 4, bocskoros 3, molnár 19, nyerges 5, takács 2, kárpitos 4, ács 10, varga 2, szobafestő 8, pék 4, órás 6, mészáros és hentes 7, szíjgyártó 1, kocsifényező 1, géplakatos 1, kovács és bognár 1, esztergályos 1, műlakatos 1, fogtechnikus 2, mézesbábos 2, hentes 1, szülésznő 1, nyerges és kárpitos 1. összesen: 512 tanonc. Az ipariskola tanoncaiinak adatai hűen tükrözik Villainy község lakosságainak nemzetiségi arányait is. A római katolikus vallás magyar és német lakosságot tételez fel, az anyanyelv rovat viszont a német lakosság nagyobb többségét mutatja a településen, ami a tanoncok nemzetiségi megoszlásában is észrevehető. Az illetőséget tekintve a vidéki tanulók száma nagyobb, így következtetésként a környező falvak szakmai utánpótlásra való törekvését vonhatjuk le. A tanoncok korát nézve az arányok semmi újat nem mutatnak, mert az 1884. évi ipartörvény kimondta, hogy iparostanuló 12 évtől lehet valaki. A Villányi Járási Ipartestület tanoncainak mesterség szerinti megoszlása a megadott húsz évben is sok mindent tükröz a figyelmes olvasónak. Fontos annak kiemelése, hogy voltak olyan szakmák, amelyek egy nemzetiségre jellemzőek. így például a táblázatban 3 bocs/korost fedezhetünk fel, ami a szláv nemzetiségre jellemző. Még néhány példa: kádárok, így kádártanulók magyarok, de mészáros, hentesek, asztalosok, lakatosok németek. Kiemelhetők új, differenciálódott szakmák, mint műlakatos, géplakatos és kocsifényező. Korábban jeleztük, hogy az 1884. évi ipartörvény alapján Pécsett, Siklóson, Mohácson, Németbólyban, Mágocson, Pécsváradon, Szentlőrincen, Sellyén, Dunaszekcsőn és Villányban nyílt ipariskola.' 0 Ezeknek az intézeteknek hasonló vagy ugyanaz volt a követelményszintje, tanterve, mint a villányié, ezért részleteiben közölni azokat nem érdemes. Mégis az arányok vizsgálata szempontjából fontosnak tartottuk a felsorolt településeken a Baranya megyei Levéltárban őrzött tanonclajstromok vizsgálatát. Szükségszerű ez azért is, mert 1902-ben Baranya megyében 37 ipartestületet tartottak nyilván, a felsorolt tíz ipariskola illetékes volt oktatásuk megoldására, tehát egy iskolára valamivel több, mint három ipartestület tanulói jutottak, amely első hallásra nem tűnik soknak, de a tanonclajstromok bizonyítják, hogy a tanonciskolákra igen nagy teher hárult. 16 Az országban ekkor 41 iparoktatási intézet működött, ebből 26 állami, 15 államilag segélyezett in"
