Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

Ûj vadászterülete a pécsi spekulánsok, árdrágítók, üzérkedők és lánckereskedők „leterítése", akik az országtól elzárt városban hatalmas haszonná! dolgoztak. A hírekben már önmagát ismétli, egy-egy szójátékát előre megmondhatjuk: Manchester Guardian = Manchester Quarglián, közélelmezés = közéheztetés, Budapest = Judapest, Palesztina = Pajesztina, rab magyarok = reb magyarok stb. Külföldi viccei és szerkesztői üzenetei változatlanul jók: „Irodalmi ambíció. Elolvastuk. Ha ismét beküld valamit, kérjük, hogy ne írjon a papír mindkét oldalára, hanem lehetőleg egyikre se." — „Irodalom. Ez csak iroda-lom." Linder Béla polgármester és Polácsi János rendőrkapitány annexionista elképzeléseit és az ügy érdekében tett lépéseiket a város közvéleménye és Császár Géza sem támogatta. Ez nem lett volna elegendő, hogy bűnhődés nélkül megússza, mert nem csupán a Gr/masz-ban, de számos pécsi lapban kompromittálta magát.

87 A bevonuló magyar hadsereg elől emigrált Novi Sad-ba, ám néhány év múlva visszatért Pécsre. Az újságírás mellett — a Dunántúl c. lap munkatársa lett ifjúsági regényeket írt, valaimint a pécsi repülőtér történetét. Annak ellenére, hogy Császárról nem állíthatjuk, hogy bármely eszme tudatos terjesztője lett volna, mégis azt kell mondanunk, hogy a Grimasz első fél éve a politikai szatíra kimagasló példája. Ezen nem változtat az sem, hogy üvegburában született, hiszen a demarkációs vonal személyi védettséget biztosított a szerzőnek és emigrációs jelleget adott a lapnak. Ilyen alapon érdemeit nem kisebbíthetjük. Kérdezhetnénk, miért nem állította képességeit a szociáldemokrata párt szolgálatába, mikor látszólag azonosult céljaikkal? A párt ideológiailag képzett vezetői között is kevesen tudták az eszmét a gyakorlatban töretlenül megvalósítani az embert próbáló időkben. Miért éppen egy bohémtől kérnénk számon a tisztánlátást és a hősiességet? Célunk nem is lehetett az, hogy bármilyen mérce szerint megítéljük. Sokkal inkább akartunk belenézni a görbe tükörbe, melyet korának mutatott. Újságírói kvalitásait legjobban ellenfelei bizonyítják, akik emberi hibáit összetévesztették az irodalmival és csúfosan vereséget szenvedtek. Két újság is megjelent 1920-21-ben láthatóan a Grimasz ellenfeleként. 7920. december 25-én a Fajankó Marton István rajzoló és Strenger Bernát közös szerkesztésében. Kideríthetően egyetlen oka volt a megjelenésre - ha nem számítjuk a rajzoló nyilvánvaló tehetségét -, Császár Géza, Lenkei Jenő és Polácsi János lejáratása. A címlapon Polácsi, az elcsapott szociáldemokrata vezető, kanász-öítözetlben ajánlkozik egy papnak, — a keresztényszocialista pártnak? — hogy „Elszegődne Tornácára, bojtárnak". Óikkal, dk nélkül azzá'] vádolták Polácsit, hogy teljes pálfordulatra is hajlandó, csak szerepelhessen. Császár Gézának is kijut a „Grünász" rovat sanda kérdéseiből: „Vájjon ... ki tisztább? Lenkei Jenő úr kívülről, vagy Császár Géza úr belülről? És mikor fog Császár elvtárs legközelebb berúgni?" Ugyanott: „Ló-Csiszár Géza. Figyelmeztetés a közönséghez! Szíves elnézést kell kérnünk, amiért lapunk heteken át nem jelenhetett meg. Ennek oka az volt, hogy nem sikerült megszereznünk tápláló anyánkat, a pesti ,Ojság'-ot. A szerk."

08 Megjegyezzük, hogy amikor a Grimasz az Az Újság-ból merített, mindig feltüntette a forrást. A Fajankó következő oldalának hirdetései hasonlóan finomak: ,,A Niemandok asztaltársasága tagokat keres bor(s)os napidíjak mellett. Jelentkezni: öten vagyunk uram, öten jeligére a P. U. kiadóhivatalába lehet." — „Elv-kupecek ajánlkoznak bárminő elvet lelkiismeretesen szolgálni tollal, ecsettel és hanggal. Ajánlatokat ár megjelöléssel a Grün-Ász kiadóhivatalába ,Ki ad többet?' jeligére kérünk."