Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Glósz józsef: Hainer Ignác — A nemesi értelmiség a reform kori Baranyában

ban szereted hazánkat, alkotmányunkat, nyelvünket, minthogy magyar törvény nyerte meg porunkét".

68 Rzhaczek öt pontban válaszolt Hainer vádjaira. Tagadja, hogy a statisztikai adatokon kívül más külső hatásra írta volna előző levelét. Hainer nyilván a pánszláv agitáció hatását látta Rzhaczek nézeteiben. Hainer azt írhatta, hogy a szláv nyelv nem lehet uralkodóvá Magyarországon. Rzhaczek válasza: ő ezt nem is kívánja, minden nemzet éljen a maga nyelvével. Ez nem hálátlanság a magyarokkal szemben, akik mindemkit tárt karokkal fogadnak. Különben is a szlávok előbb voltak Pannoniábain mini a ima.gyairo'k. Haiiner Amerika példájára hivatkozott. Rzhaczek: Amerikában mindenki szabad, de itt erővel akarják rávenni az embert, hogy magát magyarizálja. Továbbá: ha a magyarosítás az ország javát szolgálná, a kormány aligha tűrné el. Csak fokozza a nemzetek közötti gyűlölséget, s lehetővé teszi, hogy a kormány Magyarországot végleg leigázza. Rzhaczek józan érvei aligha győzték meg Hainert, aki az ország elszlávosításától tartott. Természetesen Rzhaczek álláspontja — bár alapjában méltányos — sem volt híján a nacionalizmusnak. A szlávokat egyetlen nemzetnek tekintette, a szláv nyelveket pedig egy közös nyelv nyelvjárásainak. Ezen a ponton kétségtelen a pánszlávizmus hatása.

(

'

IJ A két egykori barát közötti ellentét egyre mélyült, így azután természetes, hogy levélváltásuk egyre ritkult, tartalmában üresebbé vált, s az 1840-es évek elején teljesen meg is szűnt. Hainer Ignác képzettségének, műveltségének, politikai indíttatásának bemutatására szolgáljon könyvtárának rövid ismertetése. A mintegy 260 kötetet számláló gyűjteményben helyet kaptak az ókori klasszikusok (Ovidius, Horatius, Vergilius, Cicero stb.) mellett a felvilágosodás korának írói (pl. Rousseau, Lessing) s néhány magyar szerző, mint Mikes Kelemen, Berzsenyi Dániel/

0 A szépirodalmi műveket közgazdasági, történelmi, földrajzi, természetrajzi, jogi és mezőgazdasági szakmunkák egészítették ki. Amennyire könyvei alapján megítélhető, Hainer a klasszikus műveltség mellett a kor színvonalán álló modern képzettséggel is bírt. Ez volt az a szellemi fegyvertár, amelynek birtokában 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. A neheze azonban ezután következett: állást kellett szerezni, megélhetés után nézni. 1840 végén levélben állást kért egykori hivatali főnökétől, Szerencsy személynöktől, az újonnan felállított váltótörvényszéknél, vagy annak betöltése után esetleg másutt megüresedő helyen. Ha ez a kérése nem teljesíthető, járjon közbe, hogy Pécs városában a legközelebbi tisztújításnál vagy helyettesítésnél egy kisebb hivatalt nyerhessen.'

1 Egyik kérése sem teljesült, így nem volt más választása, mint ügyvédként próbálni szerencsét Pécsett. Az első kisebb megbízásokat nagybátyja, a dárdai főbíró szerzi számára.'

2 Alkalmanként úriszéki jegyzőként is működött. 1843-tól fokozatosan kiépül klientúrája. Ö képviseli Siklóst a legelőelkülönítési, Szentgál községet az örökváltsági perben, Vörösmarth városát a céhlevél elnyeréséért beadott kérvényben, Bicsérd községet a káptalannal szemben. Tevékenysége úgy tűnik, elismerést keltett, mert rövidesen több tekintélyes, befolyásos család ügyvédje lett. ügyfelei közé tartozott többek között a bikali uradalom tulajdonosa, báró Puchner Antal tábornagy, a Hrabovszky család, Czierer Antal, Ratovszkyné szül. Rosty Borbála, gróf Messey Lajos nyugalmazott kapitány, Kajdacsy Antal, özv. Gaál Józsefné, Perczel Geyza.

Ti Körülményeinek konszolidálódásával! anyagi helyzete ils javult. Ezekben az években vásárolt egy 9 holdas rétet, melyet azután haszonbérbe adott.

74 1845-ben kötött házassága Barthos Etelkával, Barthos Lajos, siklósi uradalmi ügyész leányával.

75 Barthos maga sem rendelkezett komolyabb vagyonnal: volt egy kocsmája 3. B. Helytörténetírás 1983/84 33