Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

Közvetlen politikai vicc, a kormány tagjaira, politikájára utalás semmilyen formában nem fordul elő. Vannak azonban írásai, melyekből kitűnik a szerkesztő és a főlap pártállása. Néhány írás, közöttük egy tárca a szociáldemokratákat és törekvéseiket gúnyolja ki. A gyűlés szónokát egyszerűen ,,Főszájtátó" névvel illeti, aki így szólítja meg hallgatóit: „Szeretve tisztelt csőcselék! önök tudják kérem, hogy én sokkal több újságot olvasok maguknál s ezért sokkal okosabb is vagyok... Mint ilyen rendkívül okos ember... vált kötelességemmé, hogy önöket mára összehívjam, amennyiben a mi fővárosunkban is vannak ilynemű összejövetelek, melyeket nekünk vidékieknek majmolnunk kell. ... A vasárnapról beszélek először. . . . Manapság már nagyon sokan vannak, a kik dolgoznak e napon minden szokás arczulköpésével (Közbekiáltás: Vissza kell őket köpni!) Ez az első, min segíteni kell első sorban nekeim, azután önöknek. A 8 órai munkaszünetre nézve, minthogy nem vagyok órás s így nem szakember, semmit sem tudok mondani. A máius elsejére nézve azt mondom, hoqy azt sem tudom, minek van ez a nap a kalendáriumban."

02 A szónok ezután felolvastatja előre megírt határozatát, melyet nem ért meg senki, s a témát kimerítvén, felszólítja hallgatóit, hogy lássanak a söröshordók kiürítéséhez. Az írás azt sugallja, hogy a szocialista eszmék csupán a fővárosi divat majmolása miatt terjedtek el, semmilyen társadalmi szükségessége nem volt, és legfeljebb a lumpok körében keltett érdeklődést nagy ivászat reményében. A „Nyílttér" rovatban az újságokban, hirdetésekben talált magyartalanságokat, nyelvficamoikat pellengérezte ki, - a mai Ludas Matyi és a rádió hasonló rovatának előzményeként. Állandóan teret adott a színházi élet eseményeinek. Esetenként a „Szerkesztői dudaszó" is megszólalt. A 7—8. oldalt többnyire a hirdetések foglalták le. Nem volt sok, mert elsősorban a budapesti, bécsi kereskedések pécsi lerakataiban található árukat reklámozták. Helyi kereskedő ritkán hirdetett, arra a Pécsi Figyelő szolgált. Várady Ferenc madártenyésztő is volt. Eladó madarait ebben az újságban hirdette. 1890-től, Haksch Lajos kezében a lap ingyenes melléklet lett — megszűnt a külön előfizetés lehetősége, és a korábbi 8 helyett 4, majd 2 oldalra zsugorodott. Néhány figura elmaradt, egyéb tartalmi változáson nem ment át. Munkatársainak száma megcsappant - egyetlen aláírás sem szerepel már - és a lassú elhalás jeleit mutatja, bár még másfél évig megjelent. Egy-egy száma néha egyetlen téma körüljárása. Az 1892. október 15-i pl. a kolerának szenteli minden viccét és elméncségeit. A Veréb Jankó a kialakuló városi polgárság heterogén elemeit, életmódját, kedélyét, örömét és bosszúságait mutatta be többnyire mérsékelt humorral. A Pécsi Figyelő előfizetői biztosak lehettek, hogy azt kapják, amit elvárnak és semmi megbotránkoztató nem bolygatja fel vasárnapi nyugalmukat. Feloldotta gátlásaikat, előítéleteket oszlatott el — vagy néha táplált -, mindezzel együtt hozzásegített a fejlődéssel járó ellentmondások megértéséhez. Az 7902-ben induló második Veréb Jankó külső és belső eltéréseket mutat. A nyolc év alatt a nevétől elválaszthatatlan bolondos figura lekerült a címlapról, s a címfejben csak szöveg maradt. A programvers helyett mindjárt viccekkel, karikatúrával kezdődik. Valamennyi rajzát már ismerjük elődjéből. A piacon beszélgető asszonyok, a gyerekszáj hajdani Csitri Ferijének képe Attilaként mutatkozik be. Szabó Gergői alsó-fityfirityi bíróban Kobak Pált ismerjük fel, aki még egy névváltozást fog elszenvedni: 1905-ben a Mecsek-ben Hekmek Gyúró pécsi bos-