Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)
Kezdetben a Wessely-Horváth, 1906. január 1-től megszűnéséig a Minerva (Klein Ferenc-féle) nyomdában készült. A Minerva kis 'kapacitású (lehetett, mert sajtóterméket ezen kívül még egyszer nyomtatott. A Munkás készült itt 1907. január 27—július 21. között. Igénytelen, dísztelen címlapján ritkán van rajz, és az első illusztráció is o'któberben került bele. Több rajzot vett át a Veréb Jankóból. A kliséket meg lehetett vásárolni, így juthatott hozzá a Taizs-tól. Gugyi Pétör, Hekmek Gyúró, a korzón beszélgető hölgy és úr, a kézimunkájuk fölött pletykálkodó hölgyek figurái átkerültek a Mecsek lapjaira. A rajzokat nem szignálták, de gyakorlatlan kézre vallanak. Mocsáry éppúgy készíthette, mint Marton István, aki lehet, hogy azonos a 20-as években kitűnő 'karikatúrákat készítő újságrajzolóval. Munkatársai nagy része ismeretlen maradt még akkor is, ha saját nevén jelent meg. Kezdettől találkozunk Nagy Tamás (valódi neve Grósz Jakab), ifj. Szabó Gyula, Várdai Pál, Lőwy Samu nevével, majd 1906-tól egyre gyakrabban Ugróczy, Ugrócz, Igric vagy Igricz aláírással, amelyek mögött Klein Ferencet feltételezhetjük. Lili'ke aláírás is szerepe! 31 a budapesti tulipánkertről, a hazafiság szimbólumát osztrák és német cégektől vásárló egyletről írt kroki alatt. Ezt az álnevet gyakran használta Lenkey Lajos, a Pécsi Napló szerkesztője. Nemo aláírással is találkozunk, melyet Bolgár Kálmán használt ebben az időben más pécsi lapokban. Ismert humoros tárcaíró volt Kővágó Örs a Pécsi Figyelőben, és már találkoztunk nevével az 1902-es Veréb Jankóban is. A Mecsek szerkesztőségi asztala a Központi Kávéházban volt a Széchenyi téren. J-" Első nyolc száma 24x17 cm méretű, 8 lapos füzet. Terjedelme nem változott, de a 9. számtól 31x24 cm-es nagyságban jelent meg mindvégig. Évi előfizetési díja 4 korona, egyes számé 10 fillér. Példányszámot nem tüntetett fél. Egyetlen könyvészet sem, de Máté Károly a pécsi sajtó történetéről írott cikkében sem említi. 33 Nem sokkal később, négy év múlva ismét vicclap jelent meg a városban. OSTOR (1910) Az Ostor című hetilap 1910. május 8-október 9. között jelent meg. Mindössze 5 száma ismert, a 3-4., 6-8. sz. Alcíme nem volt. Felelős szerkesztője az a Végh József, dki a pécsi m urtká s mozgalom ismert alakja, az MSZDP pécsi szervezetének titkára, a Munkás c. lap első kiadója és szerkesztője volt. Kiadótulajdonos Korbusz Somorjai Lajos (Pécs, Öz u. 4.). Lapengedélyt kérő beadványában így fogalmaz: ,,Nagyságos Polgármester Ur! Bátorkodom nagyságodnak tudomására hozni, hogy f. hó 8-án Ostor czím alatt heti éle lap indul meg. Nevezett lapban a politika mellőztetik. Lapom szerkesztésével Végh József pécsi la'kost bítam meg, ki egyszersmind a lap közleményeiért felelősséget vállal. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala: Pécs, Ágoston u. 22. alatt van. 1910. május 8." y * Pótlólag bejelentette a szerkesztő lakáscímét, amely megegyezett a szerkesztőségével. Nem csupán ebből, de hirdetésből is tudjuk, hogy ebben az évben Végh József volt a „Vörös tribünhöz" becézett, vagy csúfolt kocsma bérlője, az Ágoston u. 22. sz. házban. 3j Korbusz Somorjai Lajos külön kéri az utcai árusítási engedélyt. Fél év múlva, október 9-én újabb beadványát olvassuk: „Az utcai elárusítás korlátozhatása ill. annak megvonása tárgyában előírt szabályokat sem az Ostor, sem pedig alkalmazott elárusítói eddig át nem lépték és átlépni nem fogják. Nincs tehát oka, sem módja, sem lehetősége annak, a fennálló törvényes
