Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Maró Mária Anna: A pécsi malmok 1818. évi felmérése

Ugyanekkor a vármegyebeli maímo k 84,64%-a egykerekű, 13,09% kettő-, 1,31% három- vagy négykerekű - ezek kizárólag uradalmi központokban.

10 Lényegesen nagyobb a pécsi malmok teljesítőképessége, mint a környező falusiaké, nagyobb mennyiségű liszttel kereskedhetnek, és igyekeznek megfelelő piacot keresni. Egyrészt a pécsi molnár céh szinte állandóan tiltakozik amiatt, hogy a vidéki molnárok lisztjükkel kiszorítják őket a piacról, másrészt a tanács igyekszik rábírni a helybeli molnárokat, hogy ne szállítsák el a lisztet, hanem az itteni lakosság ellátásáról gondoskodjanak.

17 A molnárok kapcsolatrendszereinek feltárása hosszas, elmélyült kutatást igényelne, mivel egymással nemcsak a városon, de a megyén belül is rokonságban állnak, az öröklési és a tulajdonátruházási folyamatot követni rendkívül nehéz, mivel - feltehetőleg az illetékfizetés kikerüléséért — nem Íratják át ingatlanaikat, a bérbeadásoknak is szinte csak viták esetén van levéltári nyoma. Az egyes malmok sorszámához fűzött jegyzetekben találhatók adatok korábbi és későbbi tulajdonosokra, bérlőkre vonatkozóan — a teljesség igénye nélkül. JEGYZETEK 1 A Baranya megyei adatok: Móró M.: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai. 1. rész. - Baranyai Helytörténetírás 1981. p. 223—255. 2 Peter Maria von Berks (1770 ? -1845. XI. 27. Pécs) 1808-tól a péc&vidéki bányakerület felügyelője, 1812. júl.—1818. dec. 20-ig Pécs város városi mérnöke. Városi polgár lett 1809. március 13. A pesti egyetemen mérnöki vizsgát tett. Városi mérnöki hivatalától történt megválása után is gyakran közreműködött szakérteként építési, földmérési, utca- és vízszabályozási ügyekben. Hagyatéka elárvereztetett 1846. II. 16. (Pécs városi tan. ir. 1808/1105, 1809/ 448, 1815/1906, 1846/611, 1108, 1360, 1361, 1632, 5156.) 3 Oláh Miklós: Hungária sive de originibus gentis . . . Bécs, 1763, Kollár, p. 38. - 1536. évből: a püspök kertjében létező forrás körülbelül negyven malmot hajt. Pécs város 1722. évi telekkönyve szerint a püspöknek 9 malma van. Budai külváros 17,49—55,60. f> A Tettye forrás vizének hasznosításáról részletesen: Nagy Lajos—

Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték-rendszereinek története. — Baranyai Helytörténetírás 1974/75. Pécs 1976. p. 129—188. A pécsi molnár céh kérelme a tanácshoz 1812. március 4.: „Minthogy az múlt 1811. Esztendői Nyár tájékán, mivel az úgy nevezett Tettye víz, .mellyen 12 Malom forog, majd csak nem egészlen ki apadván, így sem magunknak, sem pedig az közönségnek hasznára elégtelenek valónk, ennek jövendőbeni eltávoztatására, minthogy ezen forrás már meg apadott, vagy pedig másfelé útját vette, ne hogy talán egészlen ki maradna, melly nagy kárunkra, hasonlóképpen az Közönségnek is lenne, annak eleit venni akarván, azért mind az T. Nemes Vármegye, mint pedig az fönt nevezett Nemes Magistratus Földmérői által megvizsgáltattuk, kik is igen helyesnek és az Város nagy Beneficiumának lenni találván, ha úgy nevezett Tettyei síkon a T. Nemes Magistratus egy Tavat helyheztetni kegyessen eszközölne, mellynek is kölcségeire magunkat, és azok, kik ezen Tóbul ki folyó víznek hasznát venni fogják, esztendőrül esztendőre az haszon vételhez mérsékelve obligálni fogjuk." (Pécs város tan. ir. 1813/258.) 5 1722-ben a molnár céh elöljárója Hans Georg Feuerabendt és hét molnármester panaszt tesz a tanácsnál, hogy a puskapormalom fölfogja a vizet maiimaik elől. (Pécs város tanácsa jkv. 1722. XI. 6.) Tanácsi határozat: a Tettye patakban tilos mosni, áztatni, csatornát belevezetni, bármi módon szennyezni, föléépíteni - 12 ft büntetés terhe alatt. (Pécs város tan. jkv. 1750/239.) Tanácsi határozat: molnároknak és bármiféle mestereknek megtiltja a víz felduzzasztását, természetes folyásának megváltoztatását. (Pécs város tan. jkv. 1780/414.) ü 1748. március 8. a malmok összeírásával a tanács megbízza Anton Solderert és Mathias Árpádot - nincs nyoma, hogy elkészült volna. (Pécs város tan. jkv. 1748/133.) 1787. augusztus 29. — 15 malom, mind egykerekű, a szűkös vízen mindössze fél éven át őrölhetnek. tulajdonos 7 - 40% árendás 8 - 60%