Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában

7. írásos emlékek A megrendelőkre utaló feljegyzéseken kívül a vázlatkönyv 136/a., valamint a 226. számú lapján összefüggő, tintával írott gótbetűs német szöveg olvasható. Az előbbin két reggeli ima szerepel Ludomir Bios „lelki üstjéből". Az első a Szentháromságot dicsőíti.-'

7 A teremtés-motívumot, valaimint a három személyt külön is felidéző szövegének eredete feltehetően a középkori egyházi irodalombom gyökerezik, ugyanis Erdélyi Zsuzsámmá gyűjtéséből egy hazai hasonló tartalmú, első részébem azonos reggeli imádsággal hoztuk kapcsolatba.

28 A Szentháromság kultusza — középkori előzményeit követően — a tridenti zsinat után bontakozó barokk vallásosságban éledt újjá. Az istenség misztikus szintézise megfelelt a barokk hierarchikus szellemének, a műalkotásokban is megnyilvánuló summázó készségének. A téma aktualitása a vázlatok keletkezési idejével függ össze, s a rajzok közötti megjelenését a kaisersheimi, illetve a stamsi szobrászműhelyek kolostori környezetével magyarázzuk. Jézushoz szól a másik imádság, amelynek Golgota- és megváltás-motívumát a Grál-legenda jelképeinek köréből valónak érezzük, különösen, ha az imádságok bevezetőjének „aus den geistligen Khesl" kifejezésével hozzuk összefüggésbe.

29 Ezen archaikus imaszövegek napszakhoz kötődnek, tartalmilag apokrif hagyományok mozzanatait őrzik, a'm'int erre a Szentháromsághoz szóló imádságban megjelenített fény-motívum utak Funkciójukban a keresztény tudatformát szolgáijóik. Rövid terjedelmük ellenére is észleltük szerkezetük hármas tagoltságát.

30 A harmadik összefüggő szövegrészletet egy párbeszédes misztériumjáték töredékének véljük.

31 Eredetének felderítése nem lehet feladatunk. A fenti két imádsággal, valamint ez utóbbi dialógussal majdan foglalkozó kutatók számára azonban nem lehet érdektelen, hogy e kultúrtörténeti szempontból jelentős írásos emlékek - a papírlapok vízjelei szerint - Bajorországból, Kais beimből érkeztek Stamsba. Az imádságokkal kapcsolatban felvetődik ama gondolat, hogy legalább nyomokban kimutathatók lennének-e a baranyai folklór apokrif avagy írott hagyományaiban. Óvatosságra int azonban, hogy esetleg fellelhető motívumaik a betelepített németség útján is érkezhettek. 8. összefoglalás A pécsi vázlatkönyv rajzi anyagát osztrák és bajor területen működő szobrászműhelyek mesterei alkották. Tevékenységüket a közép-európai társadalmi-művészeti mozgás és kölcsönhatás keretében kell értékelnünk. Az Itáliából elvándorolt vagy az ott tanult mesterek a barokk formavariációkat, stílusjegyeket elsősorban a szomszédos országokban terjesztették, s az új művészi kifejezésmód az ellenreformációs törekvések szolgálatában egyre nagyobb területeket hódított meg. Egyetlen műfaj vizsgálatánál tekintetbe kell vennünk a társművészeteket mint befolyásoló tényezőket, főként a festészet számára is ötletet vagy másolandó példát nyújtó metszeteket, nyomatokat, amelyek témájuk tekintetében elsődleges vagy már megvalósult alkotásokat ábrázoltaik. A barokk formarend terjedésében az egyes mesterek, műhelyek közötti kapcsolat is számottevő, s ebben a vonatkozásban az osztrák művészeti élet gazdag hagyomány- és formavilága az itáliai, né-