Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

Az így megszerzett oklevél segítségével a következő munkaterületeken helyezkedhettek el : - az ONCSA szervezeti keretei között, - a szociális közigazgatásban, - egyéb szociális jellegű állásoknál előny élvezése. A tanfolyam költségeit egyrészt a belügyminisztérium fedezte az Országos Népes Családvédelmi Alap terhére, a tan- és a vizsgadíj megállapítást pedig a Vallásés Közoktatási Minisztériummal együtt végezték az említett szervek. A rendelet kikötötte, hogy 1946. január 1-től (!) csak ilyen végzettség mellett lehet elhelyezkedni az országos szociális gondozói hálózatban!" Pécsett a jelentkezésre szóló hirdetményt — dr. Krisztics Sándor dékán aláírásával - 1942. szeptember 18-án tették közzé, a beiratkozásnál a hallgatók létszáma 33 fő volt. A tanfolyam hallgatói már 1942. november 17-én kérték, hogy megtekinthessék a város szociális intézményeit! Az órákat az egyetemi professzorok és meghívott szakértők tartották.

100 Emellett a tanfolyam h a Ugató i a következő intézményeket látogatták meg: 1942. november 14. Stefánia Szövetség Pécsi Fiókja, november 21. Állami Gyermekmenhely, november 28. Matessa Árvaház, Napközi otthonok, december 5. Városi szegénygondozási intézmények, december 12. Városi Népjóléti ügyosztály Közp. Iroda, 1943. február 27. DGT Pécsbányatelepi üzeme, március 20. Zsolnay Gyár, március 27. Bőrgyár, április 3. Közjóléti Szövetkezet Téglaégetője, április 10. Pannónia Sörgyár, május 8. Littke Pezsgőgyár, május 29. Albrecht Főherceg Laki birtoka, október 23. Városi Egészségház, november 6. Baranya Vármegye Múzeuma, november 13. Képespusztai ONCSA-telep, november 27. Meszes bányatelep, 1944. március 4. Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézete, Magyarsággondozó Osztálya, Állami Népiskolai Nevelőintézet.

101 A tanfolyam igazgatója dr. Krisztics Sándor dékán, titkára dr. Perbíró Józsei volt.

102 Mivel a város közvetlenül nem állt a hadiesemények középpontjában, szociálpolitikai tevékenysége - igaz, hogy a háborús körülményekre való tekintettel nehezebb helyzetben - az 1940-es évek elején is változatlan rendszerben működött tovább.