Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

kabinetirodájának, míg a természetbeni adományok végösszege 7 031,77 pengő volt.

59 Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, a Bajtársi Szolgálat és egyes magánszemélyek adományaiból 17 sokgyermekes anya pénzjutalomban részesült, míg rajtuk kívül újabb 15 anya emlékérmet kapott. Ezt a tényt az 1942. december 22-i polgármesteri időszaki jelentés közölte/'

0 A város árvaszéke a gyámpénztári tartalékalap kamatjövedelméből 1933-ban 81 sokgyermekes szegény családnak 107 pár cipőt juttatott, 1 181 P értékben.

61 Ebben az évben a sokgyermekes családok megsegítésére a város költségvetésében 5 000 pengőt biztosítottak.

62 Az év végi elszámolás a következő képet mutatta: gyermeknyaraltatásra 3 178 pengő fürdőjegyekre 1 640 pengő tandíjsegélyre 522,5 pengő vi Ha mosó ram- és autóbuszjegy térítésre 78,83 pengő Költségek összesen: 5 419,33 pengő Költségtúllépés: 419,33 pengő

o;! Pécs város ellátandó szegényeinek szállásául szolgáló intézmények zsúfoltsága már az 1930-as évek legelején látható gondokat okozott a város vezetőségének. Az ún. Stock-ház, valamint a Tüzér utcában és a Kaszárnya utcában levő szegényházakról volt szó. A tervek szerint ezentúl a Stock-házban a korlátozottan munkaképeseknek ülőmunkát biztosítanak, míg a teljesen munkaképtelen ínségeseket teljes ellátással a szegényházba utalják. Kislakásépítési akció a Tüzér utcában Dr. Esztergár Lajos terve szerint a munkaképes ínségesek részére ún. Szeretetházat kell építeni, ahol az ellátás fejében munkát végeznek. Az építésügyi előírás az volt, hogy ez a lakótelep termőföld és víz közelében legyen, ugyanakkor mivel az élelmezést a város központi konyhájából kívánták biztosítani - ne legyen távol a várostól. Az 1931. június 22-én benyújtott elgondolást a közgyűlés jóváhagyta. Gazdasági nehézségek miatt ekkor még nem lehetett megvalósítani. 1934. október 10-én fogadták el a végleges tervet. Eszerint a házakat 18-20 főre, a szobákat 4-5 főre tervezték, ugyanakkor kerti munkákra és baromfitenyésztésre alkalmas területet is kijelöltek. Azt tervezték, hogy a gazdasági helyzet javulásával majd átalakítják munkáslakásokká. 1934. október 20-án készült el a műszaki leírás. A telep helyét a Szigeti városrészben, az Izraelita Temetőtől nyugatra, a PAC sportteleptől délre jelölték ki. Minden 100 n-öl telekhez 1 lakókonyhás lakás tartozott. 4 telekhez középen építették meg a 4 lakókonyhát, kamrát, közelében az árnyékszéket és a sertésólakat. A ház alapját a városi kőbányából hozott kőanyagból, a falakat salakbetonból építették. Az épületek alapterülete 10,63x10,63 = 113 m

2

, magassága 0,5+2,6+0,4 = 3,5 méter volt, és mivel 1 m

?

' építése 10 pengőbe került, ez a tervek szerint épületenként 4 000 pengőt jelentett. Ehhez számították hozzá az árnyékszék, a sertésó'l és a kerítés költségét, összesen 400 pengőt épületenként. így 1 lakás költsége 1 100 pengőt tett ki. A városi kisiparosok nehéz helyzetét úgy próbálták megkönnyíteni, hogy a szakipari munkákat velük végeztették el,