Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)
vidéki városokban 89 253 3-5 éves gyerek volt az 1930-as népszámlálás szerint, s ezeknek csak egy kis része járt óvodáiba. A vidéki városokban mintegy 18 000 gyereknek lenne otthonokban a helye, s így az országban - 50 fővel számolva egy ilyen otthon befogadóképességét - további 350-et kellene létesíteni! Ebből a városokban 200 új otthonra lenne szükség! Jelenleg ugyanis átlagosan két otthon van egy-egy városban. A bölcsődék az Országos Stefánia Szövetség kezelésében voltak, számuk szintén kevésnek bizonyult az igényekhez képest. 7 Egy másik tanulmány a városok szociális munkáját ismertette, amelyben számos adat található. Eszerint a városainkban 14 népkonyha működött, 13 város járult hozzá a költségekhez, 19 város gyermekvédelmi intézményeket tartott fönn, 21-ben iskolai jótékonysági intézmények voltak, 11-ben pedig napközi otthon működött, közülük 5 a költségvetéséből hozzájárult az állami napközi fönntartásához. Az országban 56 árvaház működött - nagy része felekezeti fönnhatóság alatt vagy egyesületi költségvetésben, s ehhez anyagilag 6 város adott támogatást. Szegényházat 46 magyar városban állítottak fel, 5-ben pedig anyagilag patronálták. Ezenkívül 4-ben menhelyet, 3-ban pedig népszállót szerveztek. A városok 1938ban kiadásaik 7,7%-át fordították erre a célra, a polgárok fejenként 6,17 pengővel járultak hozzá. A városok kiadásai 17,5 millió pengőt tették ki, ebből szociális célokra az alábbi összegeket fordították: természetbeni segélyre 6,5; pénzsegélyre 1 ; szegények "kórházi ellátására és gyógykezelésére 1 ; szegényházak fenntartására 2,5 milliót, míg anya- és csecsemővédelemre 5/4; árvaházakra ill. iskolai jótékony akciákra 1/2+1/2; jótékony egyesületeik támogatására 1,'4 milliót, hajléktalanok menhelyeire 200 000; népszálló'k fenntartására ill. népkonyhákra egyaránt 100 000 pengő jutott. Emellett a városok feladata lett a hatósági munkaközvetítés is. A tanulmány külön kiemelte azt az eredményt, amelyet Pécs városa ért el az idős, keresőképtelen emberek laikásellátása terén, a városi szegénytelep megszervezésével. 8 Pécs városa országszerte híres volt szociális gondoskodásának megszervezéséről, s ez számtalanszor helyet is kapott a hivatalos sajtóközleményekben." A városi közgyűlések elé terjesztett időszaki polgármesteri jelentések 1936-tól 1940-ig rendszeresen közölték a városi megélhetés, valamint az élelmiszer- és a ruházati cikkek árainak indexszámait, amely az utolsó békeév, 1913 állapotát 100nak véve tartalmazta ezen adatokat. Időpont (1913-as állapot = 100) Megélhetési Élelmiszerek indexszámai Ruházati cil 1936. március 95,8 87,3 114,6 szeptember 97,0 88,0 121,2 december 97,7 88,5 123,9 1937. január 101,4 93,2 133,9 március 102,1 93,4 136,9 április 101,8 92,6 136,9 július 102,1 93,0 136,9 augusztus 102,3 93,3 136,7 szeptember 103,5 95,8 136,7 október 103,5 95,7 136,7 december 103,8 96,4 136,7 1938. január 104,7 98,2 136.2 február 103,7 96,3 116,2 június 102,7 . 94,8 134,1 július 101,6 92,7 I'M 1 augusztus 101,7 92,9 ' 134,1 szeptember 103,0 95,3 134,3
