Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)
velük szemben támasztott újszerű követelményeit. Döntőnek bizonyult az is, hogy - a fenti társadalmi hatások miatt - mindvégig nem tudták stabilizálni és megfelélő szintre emelni a párt községi szintű vezetését. Mindez azt jelzi, hogy a NEP-szervezés Baranya megyében - bár eredményeként a legnagyobb tömegeket tömörítő párt jött létre - a gombosi célokhoz mérve eredménytelen volt. Nemcsak a tagság relatíve alacsony aránya, hanem nagy részének politikai állásfoglalása nriatt is. A kormánytól és a NEP-től az utóbbiak saját érdekeik érvényesítését várták, s ezt remélve őszintén hittek Gömbös ígéreteiben. A csalódások azonban megingatták hitüket, ezért sokan felmentve érezték magukat a „Nemzeti Egységgel" szemben vállalt kötelezettségeik alól. így a párt annál is gyengébb volt, mint amire taglétszáma alapján következtethetnénk. Másrészt azt is bizonyítja mindez, hogy a NEP-taggá lettek jelentős hányada Gömböséket nem azok - a tömegek előtt nagyrészt elhallgatott - fasiszta céljai miatt követte. Azaz Gömbös baranyai híveinek nem sikerült fasizálnia a megye társadalmát. A korszak politikai küzdelmei azt is bizonyították, hogy a bázis, amelyre támaszkodva kívánták a hatalom addigi birtokosait háttérbe szorítani és az ellenzéket felszámolni, ingatag és sok vonatkozásban megbízhatatlan volt. JEGYZETEK 1 Kónya Sándor: Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra meqteremtésére, Akadémiai Kiadó Bp. 1968. 39—95., Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának megszervezése és taglétszámának alakulása Baranya megyében (1932—1936) JPTE Tanárképző Kar Történelem Tanszék Acta Historica I. Pécs, 1982. 3—18., 58—61. 2 Vonyó: im. 27—52. és a mellékletek. :i Az össznépesség 67,7%-a kapcsolódott az őstermeléshez. Az országos arány a vármegyékben 61,4%. Maqyar Statisztikai Közlemények Úi sorozat (MSK Üj s.) 114. kötet (k) 94-96. 4 A reálisabb viszonyítás érdekében a továbbiakban országos átlagokként a vármegyék adatait használjuk a törvényhatósági jogú városok nélkül, tekintettel arra, hogy Baranya székhelyének, Pécsnek adatait a megyei statisztikák, mint önálló törvényhatóságét, nem tartalmazzák. Az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírás adatai alapján a következő % _os ar °nyok jelzik az országos és baranyai helyzetet. Magyarország Baranya megye birtokok száma területe kat. tiszszáma területe kat. tiszta jöveta jövedelme delme 0-1 kat. hold 38,5 1,5 2,2 27,7 1,3 2,0 1-5 kat. hold 34,0 8,7 11,5 33,4 7,6 10,4 5-10 kat. hold 12,5 9,2 11,5 15,5 10,3 12,7 10-20 kat. hold 8,8 12,6 15,3 14,6 18,8 22,3 20-50 kat, hold 4,5 13,5 16,1 7,3 18,4 22,8 50-100 kat. hold 0,9 6,4 6,7 0,7 4,4 4,1 100-200 kat. hold 0,4 5,0 4,2 0,4 4,4 2,3 200-500 kat. hold 0,2 7,3 5,5 0,3 6,8 3,7 500-1000 kat. hold 0,1 5,9 4,4 0,1 3,5 2,2 1000 kat. hold felett 0,1 29,9 22,6 0,1 24,5 17,5 összesén : 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 MSK Üj s. 102. k. 10*. és 19*.
