Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)
mány idején a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt első számú szervezője, vezetője volt Baranyában. Bár a párt vezetői és a papság többsége a kormány politikáját nyíltan nem támadták, a Nemzeti Egység Pártjának szervezését Komócsy irányításával és feltételezhetően a püspök egyetértésével határozottan és konkrét módon akadályozták. Ezt a tevékenységüket nyílt formában megkezdték már a NEP zászlóbontása előtt. Komócsy a „Katholikus Iskola" című Pécsett megjelenő lap 1933. június 1-i számában vezércikket írt „Katholikus tanítók és lelkészkedő papság pártelnöksége" címmel. Június 14-én pedig a véméndi tanítógyűlésen foglalkozott a kérdéssel. Ilyen nyilvános fórumokon azt hangoztatták, hogy a katolikus lelkészek és tanítók saját belátásuk szerint dönthetnek részvételükről. Hasonló kijelentéseket tettek a kormánypárt megyei vezetőinek is. Mégis egyértelművé tették: nem értenek egyet azzal, hogy egyházi személyek, felekezeti tanítók megbízásokat vállaljanak a NEP-ben. Néha nyíltan is megfogalmazták, hogy a „Nemzeti Egység Pártjának szervezkedésében való részvételt a papi felsőbbség nem nézi jó szemmel, mert a jelenlegi kormány politikájával nem ért egyet". Arra figyelmeztettek, hogy az „a kitüntető bizalom, amely a Vezér iránt feltétlen hűséget fogadtat meg az élharcossá verbuvált pappal vagy tanítóval, nemcsak nemzetpolitikai, hanem pártpolitikai biankót ínat alá, melyre nemcsak a 'lejárat ideje, hanem a kötelezettségek összessége sincs ráírva", tehát, „ismeretlen függésbe hozhatják" őket, ami feltétlenül hátrányos lenne számukra. Ezért Komócsy szerint funkcióvállalásuk „püspöki beleegyezések, vagy helyben hagyó bátorítások nélkül: éppen nem kívánatos". 91 A katolikus papok igen sok helyen nyíltan ellene voltak a NEP-szervezésnek és a tanítókat is visszatartották a belépéstől. 112 Megnyilatkozásaikból arra következtethetünk, hogy bizalmas úton a fentieknél határozottabb utasításokat is kaptak a a kormánypárti szervezkedés akadályozására. Mindezek nyomán a plébánosok és tanítók jelentős hányada részben meggyőződésből, részben felettes hatóságaiktól tartva nem vett részt a helyi NEP-szervezetek megalakításában. Több helyen elutasították az elnöki, titkári tisztségek vállalását, vagy ia már korábbam vállalt funkciókról lemondtak. A közülük kinevezett NEP-vezetők egy része már a választókerületi választmány alakuló ülésén sem vett részt. 1 ' 3 Ilyen akadályokkal kellett megküzdenie a megyei pártvezetésnek a sásdi, a pécsváradi, a siklósi, dárdai, villányi és szentlőrinci választókerületekben. 9 ' 5 A papok és tanítók bevonására irányuló akciók csak lassan éreztették hatásukat. A fenti gondokkal még 1933 szeptemberi, októberi és decemberi dokumentumokban is találkozhatunk. 9j 1935 novemberére sikerült, legalábbis a tanítók (kezdetihez képest) nagyobb százalékát bevonni. Számolnunk kell azonban azzal, hogy mind a papok, mind a tanítók közül kikerült NEP-vezetők egy része nem katolikus volt, illetve az utóbbiak között állami iskolák alkalmazottai is voltak. Nem sikerült azonban megváltoztatni a katolikus egyház megyei vezetőinek álláspontját. Komócsy és politikai elvbarátai továbbra is küzdöttek azért, hogy a papságot és a tanítókat távoltartsák a kormánypárttól. A főtanfelügyelő 1936 februárjában - akkor már a NEP meggyengült pozícióját is kihasználva - tanítóinak kategorikusan megparancsolta, hogy mondjanak le a Nemzeti Egység Pártjában vállalt tisztségeikről és csatlakozzanak a legitimisták táborához. 90 A katolikus papok és tanítók távolmaradása a NEP-től passzív, óvatos tevékenységük a pártban igen erősen hátráltatta Martonék reményeinek megvalósulását Baranya megyében. A túlnyomó többségében vallásos lakosságot a pap szavai politikailag is erősen orientálhatták. A pap és tanító, aki az apró falvakban legtöbb esetben az egyedüli tanult ember volt, rendszerint nagy tekintélynek örvendett a