Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

mód van rá, az egész megyének a politikai vezetését kézbe kívánják venni. Egyértelműen elvárják ehhez a központ erőteljes támogatását és természetes egyetértését. A pártnak a szerbekhez való viszonyát a tartózkodás jellemezte. Mivel sokkal kisebb volt az érintkezési felület, mint a város vezetőié, kevésbé voltak kitéve a közvetlen összeütközés veszélyének. (Ennek fő területe a sajtó korlátozása volt.) Az 1920-as év elején egy egészen rövid ideig még az együttműködés lehetősége is felmerül. Akkor van ez, amiikor Riffl alezredest és társait letartóztatják s a megszállók kapcsolata elmérgesedett a város vezetőivel. Ugyanakkor igen intenzív a munkásság mozgalma. Ekkor váltak konkréttá a párizsi béketárgyalásokon a terület hovatartozásának, kiürítésének kérdései is. Ebben a bonyolult helyzetben keresi Rajits szerb kormánybiztos az érintkezést a keresztényszocialistákkal, személy szerint Komócsyval. Nyilvánvalóan felsőbb intenciók nélkül, taktikai meggondolásokból annak ismeretében, hogy az ellenforradalmi Magyarországon a politikai vezetésben a keresztény pártok jelentős szerepet játszanak. Komócsyék komolyan veszik a közeledést és a követendő taktika kérdésében a párt országos vezetőinek tanácsát kérik.

26 Erneszt Sándor magánlevélben válaszol a felvetett kérdésre. „Általános benyomásom az, hogy meg kell ragadni az alkalmat, ha a szerbek jóakarattal közelednének. Tudom, hogy minden álláspontnak van embere az országban. Az ellenségeskedésnek is, a barátkozásnak is, azonban akinek befolyása lesz az ügyekre, annak állást kell foglalnia. Én azt tartom, hogy reánk a szerb barátság hasznos lehet. Félre kell tenni az egyéni érzelmeket. Olyan állapotban vagyunk, mint Martinuzzi idején. Magyarországon sok ember van, aki így gondolkodik. Ebből azonban nem következik, hogy e gondolkodásnak hasznát lehet venni . . . Külföldi politikával eddig nem foglalkoztunk. Most kerül rá sor. Új tehetségek kellenek ehhez, remélem, megtermi a nemzet. Ma kategorikus imperativus, hogy barátokat szerezzünk. Itt kell azokat szerezni, ahol nyújtják a barátságos kezet . . ,"

27 ígéretet tett arra, hogy miután Huszár Károly miniszterelnökkel is beszélt, átgondoltabb választ küld a kérdésben. Erre már nem volt szükség, mert Rajits kezdeményezése hamarosan abbamaradt. Úgy véljük, hogy Ernszt rövid válasza több olyan elemet is tartalmazott, amely a külpolitika alakításában résztvevők számára is nagyon megszívlelendő lett volna. A tényeknek ez a tárgyilagos mérlegelése azonban az ő megnyilatkozásaira sem volt általánosan jellemző. A PÉCSI KERESZTÉNYSZOCIALISTA PÁRT PROGRAMJA A párt programját a kor gyakorlatának megfelelően röplap formájában terjesztette. Egy minden valószínűség szerint 1919 első felében keletkezett röpirat alapján leglényegesebb elképzeléseiket, törekvéseiket az alábbiakban összegezhetjük.

28 A program, amelyet „A pécsi keresztény szocialista párt" aláírással jelentettek meg, rövid bevezető után a háború és a forradalom pusztításaira utal: Ellenségeink fegyvere és lelkiismeretlen politikai vezéreinknek felelőtlen izgatása a porba döntötte az ezeréves Magyarországot! ... a romokon új életet akarunk teremteni. Ez a mi célunk! Ez a mi akaratunk" célmeghatározásból indul el. A továbbiakban megfogalmazott követelések arra engednek következtetni, hogy megfelelően ismerik az azonos időben országosan szerveződő pártok programjait, de azokból csak keveset vesznek át. Például: „Az ideálunk egy keresztény társadalmi rend a hol mindenkit — munkája szerint illet meg a jog, a hol szegény ember nincsen, a hol koldust nem lehet találni és a hol a legtöbb ember elérte a földi boldogságnak a legnagyobb fo-