Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

POLITIKAI KÜZDELMEK A MEGSZÁLLT PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN SZÜTS EMIL I. A PÉCSI KERESZTÉNYSZOCIALISTA PÁRT ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE ÉS KÜZDELME A POLITIKAI BEFOLYÁSÁÉRT Előző dolgozatunkban megkíséreltük vázlatosan nyomon követni a megszállás megszüntetésére irányuló tervek és törekvések alakulását az 1919/20-as évek fordulójáig.

1 Néhány esetben egész röviden érintettünk olyan kérdéseket is, amelyek a 'megszállt Pécs politikai (küzdelmeire, azok nehezen áittebnithető voltára utaltak. Most néhány konkrét eset felvillantásán keresztül szeretnénk szemléletesebbé tenni a kialakult képet, egyben kapcsolódva a jelen kötetben megjelent ugyanezen időszak egyes kérdéseit elemző tanulmányhoz is.Hivatkoztunk már korábban Riffl Sándor alezredesnek, akit a fővezérség Pécs katonai parancsnokának nevezett ki, 1919. november 14-én kelt jelentésére, amelyben arról számol be Svachulay Zoltán kormánybiztosnak, hogy pécsi működése nem tisztán katonai, hanem politikai vonatkozású is. Arról is beszámolt, hogy e „zűrzavaros politikai helyzetben senki és semmiféle irányban vezetői szerepre, vagy általában irányításra nem vállalkozik" - sőt egyenesen visszahúzódnak a politikai ténykedéstől. — Ugyanakkor megfogalmazza, hogy ez a helyzet „érlelte meg benne(m) azt a gondolatot, hogy az itt kölcsönösen dúló személyi, felekezeti, politikai indulatokat lecsillapítva valamennyi pártot legalábbis a kibontakozásig a kölcsönös megértéshez elvezesse." Arról is beszámol, hogy már bizonyos eredményeket is sikerült elérnie - ahogy ő fogalmaz - „valamelyest pártközi megegyezést".

3 A jelentésbe foglalt ez utóbbi megállapításokat nem sok tény látszik bizonyítani. Hoffmann Ottó amikor visszaemlékszik erre az időszakra (1922 júniusában) utal arra, hogy Riffl közbejöttével a szociáldemokraták, a keresztényszocialisták és a kisgazdapárt pártközi tanácskozásán beszélték meg a kiürítés utáni időszak feladatait, a rend fenntartásának módjait. A kiürítés azonban nem következett be olyan gyorsan, mint ahogy ez a tárgyalásokon megfogalmazódott. Ugyanakkor mindkét szocialista párt a lakosság különböző sérelmével lépett előtérbe. A keresztényszocialista párt részéről felvetődött az a kívánság, hogy a nagy tömeg lelki megnyugtatására a törvényhatósági bizottságot nélkülöző város tanácsába a munkásság képviselete is bejuthasson tanácskozói joggal. Riffl ebben a helyzetben úgy nyilatkozott, hogy a város kiürítése esetén a szociáldemokraták támogatását nem fogadja el, kizárólag a polgárságot kívánja igénybe venni, a rend fenntartását pedig kizárólag katonai feladatnak tekinti. Kijelentése - Hoffmann sze-