Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

jelentőségű volt, mint a pártprogramok elfogadása. A megyei közvélemény meghallgatásától és az ügyesen, tapintatosan végrehajtott taktikától Kardos főispán azt várta, hogy ,,még az ellenzéki árnyalatokhoz szító választó is alárendeli meggyőződését, és az egyéni kedveltség befolyása alatt legalábbis passzív álláspontot foglal el". Bár a főispáni jelentés külön nem emelte ki a néppárti szervezkedést, a helyi sajtó részletesen foglalkozott ennek veszélyével. A kormánypárti Pécsi Napló már 1896 elején jelezte aggodalmait az ún. „hecckáplánok" miatt. Ekkor még a megyei sajtó is azt feltételezte, hogy a választásokat 1897 tavaszán írják ki, s ezért volt különösen feltűnő, hogy a Néppárt már egy évvel korábban megkezdi választási kampányát. A ,,pappárt", ahogyan a sajtó nevezte a Néppártot, elsősorban a mohácsi és pécsváradi járásokat vette célba. Minderről a Pécsi Napló így írt: ,,Persze a svábok és sokácok - e két politikailag megbízhatatlan elem körében a sötétség terjesztői igen alkalmas helyet találnak szószékeik felállítására". A pécsváradi kerületben a Néppárt a káptalanban találta meg támogatóját, s lehetséges jelöltként az alapítványi uradalmi ügyészt emlegették. Az itteni szervezkedés ellensúlyozására a helyi kormánypárti körök a megüresedett pécsi püspöki szék kormánypárti püspökkel történő betöltését szorgalmazták/'

2 1896 közepére azonban egyre inkább várható volt, hogy a választásokat Bánffy az ősz folyamán rendezi meg. A kormánypárt aggodalma növekedett. Az alsópapság agitációjával szemben a községi és körjegyzők kormánypárti korteskedése „szószék hiányában" háttérbe szorult.

!):! A félelmeket fokozta, hogy az „intelligencziának s abban a diplomás osztálynak, mely mindeddig legerősebb és legbiztosabb támaszát képezte a szabadelvű iránynak, egy jelentékeny része már-már nyíltan, de méginkább titokban a néppárti tendenciák szolgálatába állott, s eszerint megbízhatatlanná vált. Ezeket a titokban táplált zsidó gyűlölet vezette. . . tévútra".

94 A Néppárt szinte valamennyi társadalmi osztálynál, rétegnél igyekezett befolyását érvényesíteni. A pécsi munkásság rövid életű, havonta kétszer megjelenő szociáldemokrata lapja, a Népbarát pl. rámutatott arra, hogy a szociáldemokrata érzelmű kisiparossággal és munkássággal most antiszemita „grófok, aranykeresztes papok paroláznak".

9

' A Néppárt még arra is hajlandónak mutatkozott, hogy leteszi a Népbarátnak a kauciót (5250 Ft-ot), hogy az politikai lap lehessen és nagyobb példányszámban nyomtathassák, ha a választási harc idején a kisiparosok és parasztok között a Néppártot támogatja. Az alku azonban az elvi ellentétek miatt meghiúsult/"' A Néppárt 1896 nyarán a mohácsi, hegyháti és baranyavári járásokban tartott népgyűléseken koncentrált támadást indított a kormánypárt ellen. A Pécsi Napló a politikai katolicizmus veszélyének leküzdésére a felvilágosító munkát szorgalmazta.

97 A Néppárt megjelenése az ellenzéki kerületekben azonban együttjárt a többi ellenzéki párt választási esélyeinek aláaknázásával, mert a Néppárt szavazatokat vonhatott el tőlük. Ez kedvezett a kormánypártnak. Az ellenzék ereje így szétforgácsolódhatott, de ugyanakkor veszélyt is jelentett, mert a hagyományos közjogi alapon álló ellenzéki pártok helyét egy azoktól merőben elütő új párt foglalhatta el, amely a politikát és a vallást kapcsolta össze.

98 A délkelet-dunántúli szabadelvű sajtó ezért megkísérelte feltárni a néppárti sikerek okát, jelentős szerepet tulajdonítva ebben az alsópapság nyomorának, anyagi megbecsülése hiányának és karrierlehetőségei elzáródásának. Minden erre irányuló változtatás így fanatizálólag hatott az agitációban élenjáró falusi papságra."

9 Erre alapozódott Zichy Nándor demagógiája, aki többek közt kinyilvánította: