Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

pozícióikat. A 160 ellenzéki mandátumból 97 a Függetlenségi és 48-as, 60 a Nemzeti Pártra jutott, míg a maradékot a pártonkívüliek szerezték meg. A függetlenségieken belül az Ugron-csoport 15 fővel ekkor alakított külön parlamenti frakciót. A kormánypárt annak ellenére szorult háttérbe, hogy az uralkodó az 1892. február 24-i koronatanácson kifejezetten a párt megerősítését követelte, aminek érdekében Szapáry a Tisza-klikkből sokakat mellőzött. Később ez a taktika a kormánypárti elégedetlenséget növelte. Ekkor került a parlamentbe a SZÉP oldalán Bánffy, Wlassics, Beöthy László, Batthyány Tivadar (később a függetlenségiek egyik vezéralakja) stb.'

:i Bánffynak így számolnia kellett a Tisza-csoporttal, ha a választásokon pártjára támaszkodni akart. Az első erőpróbákat az ún. előválasztások jelentették, amelyeknek meglehetősen nagy parlamenti visszhangja támadt. A kabinet tagjai illetve a politikai államtitkárok — szokás szerint — választásoknak vetették alá magukat. Dunaszerdahelyen Erdély Sándor igazságügy- 500, Bonyhádon Perczel Dezső belügy- 800, míg Csáktornyán Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter csupán 60 szavazattöbbséggel győzött. A kormány a bonyhádi választásnál még a „Wekerle-szisztémát" alkalmazta, azaz a szélsőbal választóit felekezeti jelszavakkal nyerte meg, ti. hogy a néppárti törekvések a függetlenségiek vallását veszélyeztetik.A dunaszerdahelyi választásokon különösebb nehézségek nem adódtak, de Wlassics csak korrupcióval győzött, ami parlamenti interpellációra is okot adott. Országos botrányba fulladt viszont az 1895 márciusi nyitrai választás. A visszaélések miatt Latkóczy Imre belügyi államtitkár őriként le is mondott gr. Zichy Jánossal, a későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszterrel szemben megszerzett mandátumáról.'

5 Az újraválasztások alkalmával a kerületet a Néppárttal szemben mégis a kormánypárti Jaimics Iván szerezte meg. Ez volt az első kemény összecsapás a Néppárttal, amelyet Bánffy hasztalan igyekezett Rómában diszkreditálni. A katonaság nyitrai összevonását Perczel belügyminiszternek el kellett ismernie.'

1

' A visszaélések feltárására Pázmándy Dénes vezetésével képviselőházi delegáció utazott Nyitrára. A jelentés részletesen foglalkozott a választás körülményeivel. Pázmándy felemlítette többek között, hogy a választási elnök pl. ,,egy Süttő nevezetű egyént, aki két t-vel volt beírva a választói listáiba, azon ürügy alatt, hogy nevét egy t-ve! mondta ki, visszautasította".

57 A kormány, még ha a néppárti vádak alapját el is ismerte, nem tudta megbocsátani, hogy a katolikus demagógia a felvidéki szlovákságot szembeállította a kormánnyal. Bánffy ezért a Néppárttal szemben a legerélyesebb eszközöket vetette be.

58 Latkóczy 1895 decemberében végül is a stomfai mandátumot szerezte meg.'

11 Bár a főispán és a megyei tisztikar itt is korteskedett - állásával össze nem egyeztethetően -, és a katonaság szintén jelen volt, a választás eredményének megsemmisítésére már nem került sor.

00 Az előválasztási visszaélések miatt az 1895. évi költségvetési vitában számos felszólalás hangzott el. A hozzászólók rámutattak arra, hogy a felvidéki választókerületekben a választók számát több ezerrel csökkentették, csak hogy a kormánypárt helyzetét megerősíthessék. Hasonló jelenségeket lehetett tapasztalni a hódmezővásárhelyi kerületben is, ahol a névjegyzékbői kihagyott 700 választó közül 658 a függetlenségiek táborához tartozott. Az önkényes változtatások Baranyában, Somogyban és Tolnában is tudatosan hanyagul vezetett adójegyzékekből adódtak, hogy épp ennek alapján zárjanak ki ellenzéki szavazókat a választásokból.

1

'

1 Perczel belügyminiszter a választók számának apadását (és nem apasztását!) azzal magyarázta, hogy a polgári fejlődésnek, az anyagi tehetősség növekedésé-