Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

magának tartván, mely idő alatt oly előmenetel nem tapasztaltatott, hogy abbul tsak a Költség is meg fordult volna ugyan azért mostanság nem is ásatik a Kőszin, és így a Mester Emberek ezen Környékekben, akik eddig Várailyárul hoztak a Kőszint, ha avval dolgozni akarnak, szinte Vasasrul kéntelenítettek Kőszint hozni. 2.O. Mázai helység határjában 1807. Esztendőben Doctor Kreho ásatott Kőszenet, de nem talált és így félbe hagyta. Ao 1808 el kesztik az Ásást Mázai Lakosok Czufrusz Jakab és Braun János, melyben tűrhető Hasznot vettek. Ao 1809 és 1810. Sok ingyen való Munkájuk volt és kevés haszon. Ao. 1811 Böjt elő Havának utolsó napján el hagyták az Ásást, a Fának (mely nélkül dolgozni nem lehet) nagy ára miatt és így azutátul fogva senki sem ás. Sig. Szexard, 25. Juny 1811. jobaházi Dőry Károly mp. Feő Biró. (Ugyanezen jelzet alatt) Thamássy Mihály, a földvári kerület főbírája jelenti, hogy kerületében sem kőszén, sem turfa nincs. MOL: Htt. Oeconom. Publ. 1811. 5. kútfő 67. tétel. 20 025. sz. 5. Kreho tönkrement a szénbányászással, Tolna megye ajánlja a Helytartótanácsnak, hogy ,,Kreho, mint a kő szén ásásban jártos keltés Személy azon kő Szén ásás Directiojánál valami Szolgálatba felvetettessen, hogy az által, ha nem egészen is, de tsak valamennyire kárainak megtéríttését meg nyerhesse." „Annál inkább is, mivel Kreho a maga szándékai szerint kőszénbányászatot úgy sem folytathat Váralján, mivel a kőszénásás a Pécsváradival összekapcsoltatván Őfelsége parancsára különös Directio által manipuláltattni parantsoltattnék." Dat. Sexárd, 1808. dec. 3. Tolna vm. közössége. MOL: Htt. Oeconom. Publ. 1809. 4. kútfő 2. tétel, 1683. sz. 6. Kreho György elszámolása váraljai bányászata költségeiről, amit 11 év alatt befektetett. Specificatiója Azon Költségeknek, melyket én alább Írattatott a' Tekéntetes Ns Tolna Vgyében Váralyai helyeztetett Helység határjában 11 és több esztendőktől fogva ki mondhatattlan Költségekkel, s fárodtságokkal investáltam és költöttem: 1mo Anno 1796. Frankfurt Tartományból küldött Lerkovits Ferentz Felséges Cároly Hertzeg Komornyikja 100, idest száz aranyat, a' mint az Levelei bizonyittyák. 2do 30 4° és 5° Valahányszor Bécsbe Szükséges Panaszaimra utaztam vala, annyiszor szükséges Suma pénzzel botsátott haza felé, úgy hogy mind Interestől edgyütt számláztatik 2 000 2d° A. T. és Ns Kliegl Sándor és Ignátz Urak 4000 ftokat ad önként mind Interessével edgyütt 4 000 3° A' Larentsics Lőrintz mint Executionalis költségeivel edgyütt. 654 ftokat exequáltatott rajtam 654 4° A. T. Perczel Andárs és Jósef s Ferentz Úrral edgyütt Bétsi utazásomat ki fizetvén mely 600 ftokból állandó 600 5

to A' Nagyságos Tolnai Gróf Festetics Nepomucenus János Urnák Adóssága tészen hat száz ftokat Interestől 600 ő

to 12 Esztendőbéli Doctori Chyrurgiai Pensiomnak, minden Esztendőben tsak Ord. Doctori jevedelem szerint 1000, idest ezer ftot számlálván tészen12 000 7° A' Selmetz Bányai kétszeri Utazások, melyek a Vas Bányai Szabadságok, és Próbák végett Szükségessen meg lettek, 's véghez vitettek, a' mint a testatumok mutattyák, és minden féle vas bányákat Egregyi, és Várallyai határokban kezdettem annak a költsége tészen 2 000 Summa: 21.854 FI Várallyán, Die 21° Aug. 1808. 20. B. Helytörténetírás 1982. 3Q5